Talán Önnel is előfordult már, hogy egy parkolóban meghúzták az autóját, de a „jótevő” nem hagyott semmit a szélvédőjén. Ilyenkor nagyon sokat tud segíteni, ha a parkolóban működő biztonsági kamerán látszik a károkozás, és talán még a károkozó rendszáma is kivehető. Ha ugyanis a károkozó rendszámát tudjuk, akkor a MABISZ meg tudja mondani nekünk, hogy mely biztosítótársaságnál rendelkezik biztosítással a károkozó jármű.
Biztonság
Gyermekotthonban dolgozó ügyfelünk munkahelye előtt parkoló gépkocsiját téglákkal verték szét az ott nevelt gyerekek. Az intézmény a kárfelelősségét nem ismerte el, azonban hat hónapos megfeszített munkával elértük, hogy kára megtérüljön.
Egy közlekedési baleset sose kellemes élmény. Még inkább nem az, amikor annak bekövetkezésében teljes mértékig vétlenek vagyunk. A helyzetet tovább fokozza, ha kiderül, hogy a károkozó gépjármű nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással annak ellenére, hogy az kötelező lenne számára. Mit tegyünk ebben az esetben a helyszínen? És ki fogja megtéríteni a kárunkat?
Hányszor láttuk már ezt a mondatot…de vajon van-e mögötte tartalom? Általában az ember annyira hozzászokik ezekhez a kiírásokhoz, hogy egészen addig nem is törődik vele, amíg abba a szituációba nem kerül, hogy az értéktárgyait meglovasítják.
Nem gondolnánk, hogy a hétköznapokban, amikor színházban, moziban beadjuk a kabátunkat a ruhatárba vagy az uszoda öltözőjében elhelyezzük a értékeinket a szekrényben, valójában egy letéti szerződés jön létre közöttünk és szolgáltató között.
Pénteken reggel hét óra magasságában leesett egy 30 év körüli férfi a Blaha Lujza téri aluljáró lépcsőjén. A férfi súlyos sérüléseket szenvedett, vér szivárgott az orrából és a szájából és elvesztette az eszméletét. Az esetről az összes nagyobb hírportál cikkezett, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a haldokló ember mellett mindössze ketten álltak meg. Az elmondások alapján az egyik személy értesítette a mentőket, majd a diszpécserrel folyamatosan tartva a kapcsolatot tájékoztatta őket a sérült állapotáról, míg a másik személy vélhetően arra várt, hogy tud-e valamiben segíteni.
A tévében látott krimiknek köszönhetően sokak fülében csengenek ismerősen azok a mondatok, amikor a „letartóztatást” (majd meglátjuk, miért nem helyes szó ez) végző nyomozó, a gyanúsítottat falhoz szorítva felsorolja az alábbiakat: „joga van hallgatni, joga van ügyvédet fogadni, bármi, amit mondd felhasználható Ön ellen a bíróságon…” De ez tényleg így szokott történni? Tényleg csak ennyi joga van egy terheltnek? És mi a csuda az, hogy terhelt? Nem gyanúsított, vagy vádlott? Hallgatni arany, tartja a mondás, nade hazudni ér? Saját védelmében joga van hazudni a vádlottnak?
Bár még mindig sokan vannak, akik a gumigyártók egyszerű marketingfogásának tartják a külön nyári és téli gumi használatot, azért szerencsére egyre több autós ismeri fel a szezonnak megfelelő abroncsok használatának szükségszerűségét és előnyeit. A szkeptikusoknak mondhatunk bármit, úgysem hisznek nekünk. Bátran kockáztatják életüket, amivel még nem is lenne bajunk. A probléma az, hogy a közlekedés többi szereplőjét is veszélynek teszik ki önfejűségükkel.
Azt hiszem, hogy a fizikai támadástól, megsemmisüléstől, sérüléstől való félelem egyidős lehet az emberiséggel (sőt talán az élet megjelenésével). Mindenki ösztönösen védi saját maga és rokonai, szerettei életét, testi épségét. Ez valahogy annyira természetes viselkedés, és természetből eredő jogunk, amit senki sem kérdőjelez meg. És higgyük el, hogy ezt a magyar büntetőjog sem kérdőjelezi meg. Nem veszi el tőlünk a jogot, hogy megvédjük magunkat egy jogtalan támadással szemben. Ugyanakkor az önvédelemnek vannak keretei. Nem használhatjuk aduászként, minden agresszív viselkedésünkre, hogy veszélyben éreztük magunkat, és önvédelemből cselekedtünk.