Napjainkban még mindig sok félreértés, tévhit merül fel ha az öröklés szabályairól van szó. Gyakoriak a félreértések akörül, hogy ki örököl, valamint lehet-e adósságot örökölni, illetve azzal kapcsolatosan is, hogy mi a feladata a közjegyzőnek a hagyatéki eljárás során. Jelen cikkünkben négy gyakori tévhitet oszlatunk el.

A legtöbb esetben egyértelműnek tűnik, hogy a gyermekek örökölnek szüleik halála esetén. Bizonyos esetekben azonban előfordul, hogy az örökös akaratán kívül nem részesül az elhunyt hagyatékából. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy az örökös milyen esetekben esik ki az öröklésből.

Minden család történetében eljön az az idő, amikor az örökléssel szembesülnek. Ilyenkor sok, sok kérdés merülhet fel az öröklés rendjével, módjával, a hagyatékkal az eljárás menetével összefüggésben. És bár az öröklési jog igen terjedelmes és bonyolult most egy kis, de annál fontosabb szegletével, a kötelesrész intézményével foglalkozunk.

Közeli szerettünk elveszítése lelkileg és érzelmileg nehéz időszak, de az amúgy sem könnyű heteket, hónapokat tovább nehezítheti, ha a család megélhetését biztosító pénz, megtakarítás az elhunyt bankszámláján volt elhelyezve. A számlatulajdonos halálával ugyanis megszűnik a rendelkezési jog is, így egészen addig, amíg a hagyatéki eljárás le nem zajlik, és a jogerős hagyatéki végzés alapján a bankszámla örökösének személye nem igazolható, a számlát a pénzintézet zárolni fogja.

Egy hagyatéki eljárás akár hónapokig is elhúzódhat, főleg akkor, hogyha az örökösök között vita van a hagyatékba tartozó vagyontárgyak, vagy éppen annak megosztásával kapcsolatosan. Napjainkban a hagyaték részét képezi általában valamilyen bankszámla, folyószámla is, sőt sajnos az sem ritka, hogy az elhunytnak és házastársának közös számlája van. A haláleset miatt a közeli rokonok eleve szembesülnek a temetés költségeivel, ezen túlmenően pedig a felmerülő napi költségeket továbbra is fizetni kell. Jelentős problémát tud okozni, hogyha az a pénzösszeg, amely a kiadásokat fedezni tudná az elhunyt személy számláján található meg.

Napjainkban egyáltalán nem ritka, hogy valaki nem abban az országban él, lakik és dolgozik, mint amelyikben született. Az élet és halál természetes körforgásából adódik az is, hogy előfordulhat: valaki nem abban az országban hal meg, mint amely országnak állampolgára. Hazánk vonatkozásában a leggyakrabban előforduló eset, hogy az örökhagyó valamelyik Európai Uniós tagállamban veszíti életét. Mi az eljárás abban az esetben, hogyha az örökösök másik tagállamban élnek mint az örökhagyó? Hol fogják lefolytatni az eljárást? És melyik ország joga lesz az irányadó?

Valamely családtagunk halála után nem sokkal elindul a hagyatéki eljárás, aminek egyik első lépése a hagyatéki leltár felvétele. Ekkor a családtagok a rendelkezésükre álló keretek és körülmények között áttekintik az elhunyt vagyoni helyzetét, átnézésre kerülnek a lakásában található számlakivonatok, felmérésre kerülnek az egyéb vagyontárgyak. A legtöbb esetben a családtagok pontosan tisztában vannak azzal, hogy az elhunyt milyen vagyonnal rendelkezett, ám ez nem törvényszerű. Távolabbi családtagok esetén vagy éppen megromlott viszony esetén egyáltalán nem biztos, hogy az örökösök rendelkeznek pontos információkkal arról, hogy az örökhagyó milyen vagyonnal rendelkezett vagy éppen milyen tartozásokat hagyott maga után. Amennyiben pedig kiderül, hogy a tartozások jelentősen meghaladják az örökölt vagyon mértékét, gyakran felmerül kérdésként, mit is tehet az örökös?