Általános felfogás az, hogy a lakásbiztosítást azért fizetjük, hogy kivédjük a nem várt elemi károk esetén jelentkező költségeket. Elvárjuk, hogy a befizetett díj ellenében minden kárunk megtérüljön, hiszen több év is eltelhet, míg mi csak fizetünk, a biztosítónak viszont nem keletkezik semmilyen költsége. Fontos azonban tudni, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége sem korlátlan és nem terjed ki minden kárra. Ennek alapja az, hogy a biztosítás egy szerződés, így annak pontos tartalmát a szerződési feltételek határozzák meg. Minden biztosító részletezi, hogy melyek azok az elemi károk, melyekre fedezetet nyújtanak, szinte minden szerződés tartalmazza például a tűz, villám, jégverés, vihar, beázás, csőtörés, földcsuszamlás biztosítási eseményeket. Legyünk azonban figyelemmel arra, hogy minden szerződésben vannak kizárt kockázatok is – ezekben az esetekben a biztosító jogosan utasítja el a kárunk megtérítését. Ezek lehetnek például az épületszerkezeti hiányosságok, panelhézagok, előzménykárokból adódó többletköltségek, stb. Ezeket érdemes tisztázni már a biztosítási szerződés megkötésekor – megéri ugyanis azt a plusz pár perc időráfordítást, hogy ne akkor szembesüljünk ezekkel a részletekkel, mikor azonnali segítségre van szükségünk. Ezekről a biztosító köteles is tájékoztatni bennünket külön figyelemfelkeltő módon – ennek megtörténtéről nyilatkozatot is aláírunk. Manapság már ritkák azok az esetek, hogy ezt a biztosító elmulasztja, ha azonban mégis, akkor úgy kell tekinteni, hogy ezek a kizárások nem váltak a szerződés részévé.

A biztosítók az elemi károk esetén a biztosítási események bekövetkezését általában természeti jelenségekhez (csapadékmennyiséghez, szélerősséghez, stb.) kötik. Ha a szerződési feltételekben megkívánt jelenség nem következik be, akkor nem vagyunk jogosultak a biztosítási szolgáltatásra, ugyanis ilyenkor nincs biztosítási esemény. Azt pedig, hogy van, nekünk kell bizonyítanunk. Ezt elemi károk esetén a biztosítási esemény bekövetkezését legkönnyebben az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolásával tudjuk megtenni, térítési díj fizetése ellenében, adott hely és időpont vonatkozásában.

Ha a jogalapot ilyen módon tisztáztuk, érdemes benyújtani a javítási árajánlatokat és a számlákat a helyreállítási munkálatok vonatkozásában – vita esetén ugyanis a károk összegszerűségét is nekünk kell bizonyítanunk, ezt pedig ezekkel a dokumentumokkal tehetjük meg.

Mindent összevetve tehát, ha viharkár (vagy más biztosítási esemény bekövetkezése) esetén elutasító választ kapunk biztosítónktól, nem kell feltétlenül belenyugodnunk, van ugyanis lehetőségünk igazunk bizonyítására. Jobb azonban megelőzni ezeket a helyzeteket és a szerződés megkötésekor tisztázni mire terjed ki és mire nem a biztosító szolgáltatása.