Megszűnik tehát a biztosítási időszak naptári évhez kötöttsége. Biztosítónk legkésőbb 50 nappal a biztosítási időszak lejárta előtt egyénileg is értesíteni fog bennünket a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra várható díjtarifánkról.

Mi történik, ha elfelejtettük befizetni a díjat? A díjfizetés szabályai – reagálva a gyakori panaszokra – szintén változnak, mivel bevezetésre került az ún. "türelmi idő". Ez azt jelenti, hogy ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetjük meg, a biztosítónk a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig írásos felszólítást (figyelmeztetést) küld részünkre (igazolható módon!), amelyben figyelmeztet a következményekre. A teljesítésre az esedékességtől számított 60 nap áll rendelkezésünkre, de a késedelem idejére kamatot kell fizetnünk. Ha a türelmi idő alatt sem fizetjük be a díjat, akkor a szerződés a díj esedékességétől számított hatvanadik napon megszűnik, amiről írásos értesítést kell kapnunk. Nincs minden veszve akkor, ha a türelmi időt önhibánkon kívül (ezt igazolnunk kell) mulasztottuk el, mert a megszűnésről való tudomásszerzést követő 15 napon (de legfeljebb 2 hónapon) belül kérhető a szerződés és a bonus-fokozat visszaállítása. Ezzel a lehetőséggel csak akkor élhetünk, ha a díjnemfizetés alatt a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.

A Kártalanítási Alapból fizetnek, ha csődbe megy egy biztosító
Az új jogszabálynak köszönhetően a jövőben elkerülhetővé válik az a visszásság, hogy az érvényes biztosítással rendelkező biztosítottnak kelljen helyt állnia az általa okozott kárért. A törvény létrehozta ugyanis a Kártalanítási Alapot. Ezt az alapot a biztosítók töltik fel pénzzel arra az esetre, ha a biztosítóval szemben felszámolási eljárás indulna. Megmarad természetesen emellett a Kártalanítási Számla is, amely alapvetően a biztosítással nem rendelkező és az ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére szolgál.

Milyen adatokat kell átadni, ha baleset történik?
Egy baleset során a törvény megköveteli a résztvevőktől, hogy bizonyos adataikat már a helyszínen adják át egymásnak. Ezek az adatok: a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét); a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát; a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát. Ezen adatok átadásának kikényszerítéséhez a kiérkező rendőr segítségét is igénybe lehet venni. Amennyiben erre nem kerül sor, az új törvény értelmében a károsult a kötvénynyilvántartást végző szervezettől a későbbiekben már kizárólag az üzembentartó személyes adatairól kérhet felvilágosítást, a biztosítójáról már nem. Idegenhibás baleseteknél ezért még fontosabb a rendőrség értesítése, mivel a rendőrségi törvény szerint továbbra is adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az intézkedő rendőrnek a vétlen károsult felé. Az így megszerzett adatok kezelésére az eddigieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak, továbbításuk csak szűk, meghatározott körben lehetséges. Ezentúl a biztosítási eseményt 5 munkanapon belül kell bejelenteni a biztosítónak. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

Mennyi idő alatt kell megtéríteni a kárt?
Részben módosult a biztosító helytállási kötelezettségének (a kártérítés kifizetésének) határideje. Ha minden irat rendelkezésre áll a kárrendezéshez, akkor 15 napon belül meg kell téríteni a károsult kárát. Ennek hiányában is legkésőbb 90 napon belül részleges kártérítést kell nyújtani vagy indokoltan el kell utasítani a károsult kárigényét. További újdonság, hogy az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, vagy a Kártalanítási Számla kezelője már nem érvényesíthet megtérítési igényt, így adott esetben csak a saját károkozásunkért kell helyt állnunk.