Tűzkárok

A tűz következtében akár a saját vagyonunkban, akár a más vagyonában keletkező károk elképzelhetetlen méreteket ölthetnek. A tüzet ugyan meg lehet fékezni, de erre gyakran olyan időpontban kerül sor, amikor a kár már jelentős.

A saját otthonunkban keletkező, előre nem látható károk ellen a lakásbiztosítás nyújthat átfogó védelmet. A lakásbiztosítás alapvető funkcióját tekintve vagyonbiztosítás, a tűzkárt, mint alapkockázatot foglalja magában, amely azt jelenti, hogy elsősorban a saját, biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat fedezi.

Lakásbiztosítás esetén a tűz fogalom alatt általánosságban azt az égést értjük, amelyet füst-és hőképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és tűzforrás nélkül ill. ezt elhagyva (ilyen lehet pl. egy kályha vagy gáztűzhely) a biztosított szándéka ellenére, vagy véletlenszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A részletek iránt mindenképpen ajánlott a különböző biztosítási társaságok biztosítási feltételeinek alapos tanulmányozása.

Így elkerülhetőek az alábbihoz hasonló esetek:

Egy ingatlan szabad területén a 4 kazalba összerakott nagyméretű körbálában tűz ütött ki, amely során kb. 200 darab nagyméretű körbála, valamint 13 darab 10 éves, 15-20 méter magas nyárfa leégett. A tüzet észlelő ingatlan tulajdonosa azonnal értesítette a tűzoltókat és a rendőrséget.

A tulajdonos lakásbiztosítója a kár egy részét megtérítette (20 bála), egy másik részét pedig arra hivatkozással utasította el, hogy a bálák háztartási ingóságként voltak biztosítva, mennyiségük azonban nem tekinthető háztartási mennyiségnek, mint amely a háztartás viteléhez szükséges, illetve mint ami a biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgál. A biztosító álláspontja szerint az ingatlanon folytatott vállalkozási tevékenység jellege alapján azokat a vállalkozás eszközei vagyoncsoportban kellett volna szerepeltetni. Így a kárnak csak egy kisebb részét térítette meg a lakásbiztosítás keretében.

Kiegészítő biztosításként köthető a vagyonbiztosítás mellé felelősségbiztosítás, amely fedezheti azokat a tűz által okozott károkat, amelynek megtérítése iránt a biztosítottal szemben támasztanak igényt (pl. szomszéd, vagy a lakóközösség valamely tagja kárigénye).

Saját ingatlanról továbbterjedő tűz által másnak – így pl. a szomszédnak – okozott károkért a felelősség a következők szerint alakul. Egyértelmű a helyzet, amikor a tűz alapja valamely jogellenes cselekmény. Így. pl. az építési engedély nélkül emelt, tűzrendészeti szempontból is kifogásolható faépületben keletkezett tűz esetén a tulajdonos a szomszédos ingatlant ért kárért is felel. A Polgári törvénykönyv 339. § (1) bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ebből a szempontból döntő az, hogy a jogellenesen – építési engedély nélkül – emelt építmény gyulladt ki, és hogy a tűz innen terjedt át a szomszédos ingatlanra.

Ebben az esetben, mivel a tulajdonos a szomszédos ingatlant ért kárért is felel, a kárt a tulajdonossal szemben lehet érvényesíteni. Fentiek értelmében, amennyiben a tulajdonos rendelkezik az adott esetre nézve felelősség biztosítással, a biztosítási feltételek szerint a biztosító a szomszéd kárát megtérítheti. Amennyiben ilyen biztosítással nem rendelkezik, a kárt a tulajdonosnak kell megtérítenie. A kárigényt be kell jelenteni a biztosítónak, ill. biztosítás hiányában a tulajdonosnak. Amennyiben nem sikerült az ügyet peren kívül megoldani, polgári peres eljárás keretében lehet az igényt érvényesíteni.

Amennyiben a jogellenes cselekményt idegen okozta pl. valaki felgyújt egy ingatlant, és a tűz átterjed a szomszédos ingatlanra az okozott kárért a gyújtogató felel. Ha a gyújtogató nincs meg, a jogellenesség kérdése jön szóba. Így ha a felgyújtott ingatlan tulajdonosának felelőssége semmilyen formában nem állapítható meg (pl. nem a jogszabályoknak megfelelő építkezés), a szomszédos ingatlant ért kárért sem tehető felelőssé.

Amennyiben nincs jogellenes cselekmény – jelen esetben a szomszédos ingatlanról átterjedő tűz oka, vagy terjedése tekintetében – a Polgári törvénykönyv következő általános szabályai irányadóak: A tulajdonosnak viselnie kell minden olyan kárt, ami a dologban keletkezik. A törvény e szabályhoz hozzáfűzi: "azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni". Jogi hatása e szabálynak, hogy a tulajdonos kockázata az is, hogy megtalálja-e a károkozót. A dolog megsemmisülése vagy megrongálódása – ha a károkozó felelősségét nem sikerül megállapítani – a tulajdonos terhe.

Ilyenkor tehát nem lehet a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben fellépni. Kárunk csak akkor térül meg, ha a saját tűzkárunkat fedező lakásbiztosítással (mint vagyonbiztosítás) rendelkezünk.

Kérdésként merülhet fel, ha a tűz oltására kivonuló tűzoltóság tevékenysége során kárt okoz (pl. elázik az adott lakás, vagy leázik a szomszédos ingatlan).

Az 1996. évi XXXI. törvény rögzíti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló legfontosabb szabályokat. A jogszabály értelmében a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kár, illetőleg a tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben közreműködőknek a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kár megtérítésére, ha e törvény kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyv fentiekben részletezett szabályait kell alkalmazni. Ez alapján, ha a tűzoltóság munkája során jogellenes cselekmény nem állapítható meg, abban az esetben az oltás során okozott kárért felelősségre nem vonható.

Kivételként szabályozza a törvény, hogy nem kell megtéríteni annak a kárát, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.

A költségeket illetően köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki
a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta;
b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott.

Összefoglalva a fentieket, aki tehát nem rendelkezik megfelelő biztosítási védelemmel, annak a tűzkár (akár saját vagyonát érte, akár a szomszédos ingatlanban esett kár) súlyos anyagi nehézségeket okozhat.