Tévhitek a közlekedésben

Megjelent az Autózz velünk! magazinban

 

Ha nincs térfigyelő kamera, tanúkat kell felkutatni baleset esetén!

 

 

 

A közlekedésben naponta résztvevők általában azt gondolják, hogy tökéletesen tisztában vannak a rájuk vonatkozó szabályokkal. Sokszor csak akkor derül ki az, hogy évekig tévhitben voltunk, amikor már kész a baj, és súlyos bírságra van kilátás. Cikkünkben megkíséreljük eloszlatni az autót vezetők körében megfigyelhető tévhiteket.

BUSZSÁV

Az autóvezetők legnagyobb mumusa a buszsáv. Sajnos a félrevezető útburkolati jelek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a buszsávot sokszor nem rendeltetésszerűen használják. A buszsávot csak autóbusz, trolibusz, villamos valamint 20 és 6 óra között szemétszállító jármű veheti igénybe. Az autóbusz forgalom zavarása nélkül néhány közfeladatot ellátó jármű és a személy-taxik is használhatják. A többi, a közlekedésben részt vevő jármű csak akkor közlekedhet a buszsávon, ha azt keresztezi, vagy kanyarodásra készül fel. A felkészülés nem jelenti azt, hogy huzamosabb ideig, akár bekapcsolt irányjelzővel is a buszsávon lehetne tartózkodni. Csak a kanyarodáshoz szükséges pár métert lehet a buszsávban megtenni. A KRESZ ugyancsak tiltja a két kereszteződés közötti, vagy forgalmi akadály miatti igénybevételt. Félrevezető a helyzet, amikor a gépkocsivezető kikanyarodáskor a buszsávra kanyarodik, majd a sárga folyamatos vonalat zárvonalnak vélve gyakran azért nem hagyja el azt, mert azt hiszi, hogy csak a szaggatott vonallal jelzett szakaszon lehet átlépni a záróvonalat. A helyes magatartás az, hogy nem a buszsávra, hanem közvetlenül a buszsáv melletti sávba kanyarodunk ki, a buszsávot csak keresztezni szabad ilyenkor, abban nem szabad közlekedni. Fontos, hogy a buszsáv használatának tilalma minden járműre vonatkozik, a sávot használó motorosok és kerékpárosok is komoly bírságra számíthatnak ilyenkor.

 
VÁRAKOZÁS, MEGÁLLÁS

Gyakran lehet különféle helyeken bekapcsolt vészvillogóval várakozó járművekre lelni hazánk nagyvárosaiban. Az emberek általában azt gondolják, hogy a vészvillogóval tudják bizonyítani azt, hogy a megállásra forgalmi okokból volt szükség. Műszaki okokból azonban csak balesetveszélyes hiba esetén lehet megállni. Ilyen megállás esetén a gépjármű előtt elakadást jelző háromszöget kell elhelyezni, és éjszaka ki kell világítani, a KRESZ csak lehetőségként említi meg a vészvillogót. Ezért ha nincsen kihelyezve a háromszög, akkor a tulajdonos bírságra számíthat.

A parkolás egyébként is kihívás, minden talpalatnyi hely értékes lehet. A közhiedelemmel ellentétben járdán nem lehet parkolni csak akkor, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel ezt kifejezetten megengedi, és a jármű a járda szélességének csak maximum a felét foglalja el, de legalább 1,5 méter távolság szabadon marad, illetve a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. Ezen feltételek mindegyikének együttesen teljesülnie kell, ha közülük bármelyik nem áll fenn, akkor szabálytalan várakozás, vagy megállás miatt 30.000,-Ft bírságra számíthat az üzembentartó. A közterületen való megállást, várakozást a KRESZnem tiltja, alapesetben ezért nem lehet bírságot kiszabni. Mindezek ellenére a közterület tulajdonosa, az önkormányzat megtilthatja az itt történő parkolást. Az önkormányzat rendeletben határozhat erről, a rendelete jogszabálynak minősül, ezért mindenkire kötelező a település határain belül, a rendelet megsértése miatt bírságot is ki lehet szabni. Ez a terjedőben lévő gyakorlat sokszor méltánytalan helyzetet teremt, nem jelzi tábla a tilalmat, és a helybelieken kívül gyakorlatilag senki sem ismerheti a szabályokat.

 
ELŐZÉS

Nagyon sokszor történik úgy baleset, hogy az előzni szándékozó autóvezető más jármű félrevezető magatartása miatt szenved balesetet. Meg lehet téveszteni valakit lassítással, vagy a fényszóró felvillantásával, de hirtelen gyorsítással is. Le lehet szögezni, hogy a bírói gyakorlat elsősorban az irányt nem változtató felet védi, abból a vélelmezett helyzetből kiindulva, hogy nem ő volt a hibás. Ebből következik, hogy rendszerint az előzést végző személy felelősségét állapítja meg a hatóság. Rendkívül nehéz bizonyítani a másik fél hibáját, csak az indokolatlan kormánymozdulatra vagy a hirtelen gyorsításra lehet eredményesen hivatkozni. Bizonyítékkal is alá kell támasztani az állításunkat, ha nincs a közelben térfi gyelő kamera, akkor mindenképpen tanúkat kell felkutatni. Bármilyen irányváltáskor egyébként először az irányjelzés előtt, majd az irányváltást megelőzően meg kell győződni arról, hogy más nincs előzésben, nem akadályozunk másokat.

A közlekedés mindennapjaink része, csak akkor működhet megfelelően, akkor érezhetjük magunkat biztonságban, ha fi gyelünk a szabályok betartására és a többi résztvevőre. Előfordulhat bárkivel, hogy szabályt szeg, és magas bírság megfizetésére kötelezik, de mielőtt a határozatot megtámadná, mindenképpen kérje ki szakember tanácsát, mert a jogi háttér nem mindig egyszerű.