Ügyfelünk olyan beavatkozást volt kénytelen elszenvedni, amelyről korábban szó sem esett közte, és a kezelőorvosa közt, sőt egyik korábbi vizsgálat során sem merült fel, hogy ez a kellemetlen beavatkozás egyáltalán szükséges volna. A beteg csak a műtét után szembesült vele, hogy nem a megbeszélt műtéti beavatkozást hajtották végre rajta, beleegyezését senki sem kérte. Az eredetileg műteni kívánt problémát pedig nem orvosolták.

Mielőtt egyértelműen kijelentenénk, hogy egy rendkívül magasan képzett szakember hibát követett el, megfontoltuk annak lehetőségét, hogy a műtőasztalon derült ki, hogy az eredetileg tervezett mellett, szükséges egy drasztikusabb beavatkozás. De ennek ellentmond az a tény, hogy az eredeti problémát az orvos nem távolította el. Valószínűbb volt, hogy az orvos egyszerűen tévedésből végzett el egy másik beavatkozást.

Felszólítottuk az intézményt, hogy Ügyfelünknek egy bizonyos összegű kártérítést fizessen meg. Azonban az intézmény ez elől elzárkózott, mondván, hogy az orvos nem hibázott, a beavatkozás szükséges volt.

Ezt követően Ügyfelünk megbízott egy magánszakértőt, aki az orvosi dokumentáció alapján megállapította, hogy az elvégzett műtét teljesen indokolatlan és szükségtelen volt. Ráadásul az eredeti problémát az orvos nem távolította el.

Ezen szakvélemény birtokában ismételten felszólítottuk az intézményt, és előadtuk, hogy a drasztikus beavatkozás nem az eredti probléma mellett, hanem ahelyett került elvégzésre, és a hiba emiatt egyértelmű, a beavatkozás pedig orvosi szempontból indokolatlan volt.

Ennek hatására, peren kívül egy rendkívül kedvező összegű megállapodást sikerült Ügyfelünknek megkötnie az intézménnyel.