Az öröklés rendjével kapcsolatos szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Hetedik könyve tartalmazza.

A törvény értelmében megállapítható, hogy a halál bekövetkezése esetén az örökhagyó után az örökösök nem kizárólag a hagyaték tárgyát képező vagyontárgyakat (aktív vagyon) öröklik meg, hanem sajnálatos módon a hagyaték részét képező tartozások, adósságok (passzív vagyon) is átszállnak az örökösökre.

Öröklés esetén, ha az örökös meg kívánja szerezni a hagyatéki aktív vagyont, ahhoz csak úgy tud hozzájutni, ha megörökli az esetleges tartozásokat is. Tartozás öröklése esetén az örökös köteles helytállni az örökhagyó helyett, azaz a hitelezők a továbbiakban vele szemben fognak jogszerűen fellépni a tartozás behajtása végett.

A helytállási kötelezettséggel kapcsolatban a jogszabály engedményt tartalmaz: Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek [Ptk. 7:96.§ (1) bekezdés] Megállapítható tehát, hogy tartozás öröklése esetén nem tartozunk helytállni a saját vagyonunkkal, csupán a megörökölt hagyaték mértékéig vagyunk köteles megfizetni a hitelezők részére.

Az imént ismertetett engedményhez képest egy további kedvező szabályt is tartalmaz a jogszabály:

Az öröklés megnyílása után az örökösnek lehetősége van visszautasítania az örökséget [Ptk. 7:89.§] Ez a szabály azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az örökhagyó hagyatéka nagyobb mértékben vagy kizárólag tartozásokat, adósságokat tartalmaz, azt nem köteles megörökölni az örökös. Ilyenkor a közjegyző előtt folyamatban lévő hagyatéki tárgyalásban kell bejelenteni a visszautasítás tényét.

A törvény biztosította lehetőséggel kapcsolatban megjegyzendő, hogy csakis a teljes örökség visszautasítására van lehetőség, azaz a tartozások öröklésének visszautasítására és a hagyaték tárgyát képező aktív vagyontárgyak megöröklésére egyidejűleg nincsen lehetőség.