Minden társasház életében van egy olyan időszak, amikor a rendes közgyűlés lebonyolítása érdekében összeülnek a lakók. A közgyűlés hivatott a társasházra vonatkozó döntéseket meghozni, valamint arról rendelkezni, hogy a közös költség hátralékot felhalmozott tulajdonosokkal szemben a társasház milyen módon lép fel.
Akik társasházi közösségben élnek, tudják, hogy a mindenkori tulajdonos a társasház közgyűlése által meghatározott közös költséget köteles fizetni. Azonban azt már kevesebben tudhatják, hogy a közös költség megfizetésének elmaradása milyen súlyos következményeket vonhat maga után.
A társasházi törvény hatékony eszközt biztosít a társasház számára, hogy a közös költség tartozásokat behajtsa. Ennek elsődleges oka az, hogy a társasház mindenkori működéséhez szükséges költségeket, fedezetet a lakástulajdonosoknak kell biztosítaniuk, hiszen az ingatlan, a társasház fenntartása is az ő érdekükben történik.
A közös költség összegét és annak tételeit a társasházi közgyűlés határozza meg, és a közös képviselő jogosítványait a behajtásra a társasházi alapító okirat, valamint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Abban az esetben, ha az érintett tulajdonos legalább három hónapnak megfelelő mértékű közös költség összegének megfelelő tartozást halmoz fel, úgy a társasház közössége közgyűlési határozattal dönthet az érintett tulajdonos ingatlanának jelzálogjoggal történő megterhelésének kezdeményezéséről, a tartozás és járulékai erejéig. A jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, melynek költségei szintén behajthatóvá válnak a hátralékos tulajdonossal szemben.
Nem szükséges a közgyűlés határozata, amennyiben a közös képviselőt, vagy az intéző bizottságot a társasház szervezeti és működési szabályzata feljogosítja. Ezt a rendelkezést szintén közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni ahhoz, hogy a jelzálogjogot az ingatlan nyilvántartásba bejegyezzék.
Fontos rendelkezése a törvénynek az is, hogy a jelzálogjog nem kizárólag egy alkalomra szólhat, hanem a jelzálogjog bejegyzésének elrendelése a három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető, így a hátralék halmozódik, és ezt további jelzálogjoggal is biztosítható.
Abban az esetben azonban, amennyiben a hátralékot felhalmozott tulajdonos a jelzálogjoggal biztosított követelést kiegyenlíti, úgy a közös képviselő köteles a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt kiadni és közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalni, valamint a földhivatalhoz benyújtani.
Mindezekkel párhuzamosan a társasháznak lehetősége van arra is, hogy követelését a behajtás érdekében fizetési meghagyásos eljárásban, végső soron pedig polgári peres eljárásban érvényesítse.
A fentiek miatt érdemes a lakástulajdonosoknak mindig naprakészen fizetni a közös költséget, annak érdekében, hogy a felhalmozott hátralék miatt nagyobb költségek, kiadások őket a továbbiakban ne terheljék.