A vonat nem vár – és az utas?

Állomáson utasok várnak a vonatokra, és épp egy zöld vonat érkezik.

A vasúti közlekedést a lakosság jelentős része igénybe veszi, különösen a húsvéti ünnepek alkalmával, mikor látogatóba indul a család.  Bosszúságot okozhatnak azonban a vasúti közlekedésben bekövetkező fennakadások, késések. 

Vajon, milyen kompenzációra számíthatunk az elszenvedett késések miatt és mit kell tennünk annak érdekében, hogy megkapjuk a nekünk járó kártérítést?

A rendelet értelmében amennyiben a vonatot törölték, vagy objektíven, a szállító tapasztalata szerint a szállítási célállomást több mint 60 perc késéssel éri el, akkor az utas kérheti a menetdíj visszatérítését a le nem utazott útra, vagy az utazás le nem utazott részére és az utazás megtett, de érdekmúlás miatt célját vesztett részére az indulási állomásra való díjtalan visszaszállítással egyidejűleg, vagy folytathatja az utazását.

Amennyiben az utas nem kéri a menetdíj visszatérítését, hanem a késés ellenére az utazást folytatja, kártérítésre lehet jogosult. Amennyiben a vonat szállítási szerződésben meghatározott célállomásra 60 perces, vagy azt meghaladó késéssel érkezik, akkor a kártérítés összege a menetdíj 25%-ának megfelelő összeg. A 120 perc, vagy az azt meghaladó késés esetén a kártérítés mértéke a menetdíj 50%-a. A MÁV Start Zrt. üzletszabályzata esetén az utasok már 30 perc késés esetén jogosultak az átalány-kártérítésre.

Az átalány-kártérítés számításának alapja a menetjegy árának a késett vonatra eső része, menettérti útra kiadott menetjegy esetén a menettérti jegy árának azon útra (oda vagy vissza) eső része, amely út során az utas a késést elszenvedte.

Vasúttársaságunk üzletszabályzata alapján mentesül a vasút a kártérítés megfizetése alól, amennyiben a késést valamilyen elháríthatatlan külső esemény, úgynevezett vis maior okozza. Az Európai Unió Bírósága azonban a közelmúltban igen fontos döntést hozott a vis maior helyzetekre vonatkozóan. A döntés kimondja, hogy nem mentesíti a vasúttársaságokat a menetjegyárra vonatkozó kártérítési kötelezettségük alól, ha a késésre vis maior (azaz előre nem látható, elháríthatatlan esemény) miatt kerül sor. Az ítélet minden, az Európai Unióban működő vasúttársaságra vonatkozik, azaz a magyar vasúttársaságra is. Tipikusan ilyen vis maior eset a vonat közlekedtetését tartósan akadályozó vagy a vonat kimaradását eredményező olyan időjárási körülmény, természeti katasztrófa (vihar, árvíz, hegyomlás,földrengés, stb.) melynek bekövetkezését a vasúti társaság az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhette el. A bírósági ítélet következtében a vasúttársaságnak már ezekben az esetekben is kártérítést kell fizetnie az utasoknak.

Amennyiben a vonat fenti késéssel közlekedik, a vasútállomás elhagyása előtt az utasnak kérnie kell, hogy a késéről a késett vonat személyzete igazolást állítson ki, melynek birtokában a késést elszenvedett utas benyújthatja kártérítési igényét a vasúthoz. Amennyiben valaki elfelejt igazolást kérni, utóbb sajnos már nincs lehetősége érvényesíteni a kártérítési igényét. A visszatérítési vagy kártérítési igényt a vasúttársaság ügyfélszolgálatához kell benyújtani írásban, az eredeti menetjegy, és a késési igazolás csatolásával. A menetjegy árára vonatkozó kártérítést a kártérítési igény benyújtását követő egy hónapon belül fizetik ki. A kártérítés kifizetése történhet utalvány és/vagy egyéb szolgáltatások formájában, az utas kérésére azonban a kártérítést pénz formájában kell kifizetni.