Munkavállalóként ez nem csak a folyamatos önképzést, hanem bizony időnként iskolarendszerű oktatásban történő részvételt is feltételez. Munka mellett azonban nehéz a tanulás – nem mindegy, hogy milyen körülmények között, milyen mértékű munkáltatói támogatás mellett ülünk iskolapadba.A munka mellett történő tanulás szabályait, az ezzel járó kedvezményeket, lehetőségeket a Munka Törvénykönyve tartalmazza. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a jogalkotó már a korábbi munkajogi szabályozásnál is kiemelt célnak tekintette, hogy minél többen végezzék el legalább az általános iskolát, és ez az új jogszabállyal sem változott.E miatt annak, aki valamilyen okból tanköteles korának lejártáig nem fejezte be általános iskolai tanulmányait, majd erre munkavégzés mellett tesz kísérletet, a törvény kiemelt kedvezményeket biztosít. Ilyen kedvezmény, hogy minden különösebb megállapodás nélkül mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a képzésben való részvételhez szükséges időre, ráadásul erre az időre távolléti díj is megilleti. Ezt a lehetőséget még kollektív szerződés rendelkezései alapján sem lehet megvonni a munkavállalótól.Egyéb tanulmányok folytatása céljából a munkavállaló megállapodást köthet a munkáltatóval, amelyben szabályozhatják mindkét fél megelégedésére a tanulmányok hatását a munkaviszonyra és viszont. Ezt hívják tanulmányi szerződésnek, amelyben a munkáltató bizonyos támogatásokat (tandíj, tankönyv, szabadidő) vállal nyújtani a munkavállalónak, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a képzést elvégzi, és a képzettség megszerzése után egy bizonyos ideig – ami nem haladhatja meg az öt évet – a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződés érvényességéhez mindenképpen annak írásba foglalása szükséges.A tanulmányi szerződés megkötése esetén a képzésben való részvételhez szükséges időre a munkavállalónak szabadidő és távolléti dj jár, de a vizsgákra való felkészülésre szánt időről a korábbi szabályozáshoz képest nem rendelkezik a törvény, ez mindenképpen a megállapodás tárgya.Amennyiben a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el, például a nem fizeti meg a vállalt tandíjat, a munkavállalót a továbbiakban nem terheli kötelezettség a szerződésből eredően. Ha a munkavállaló szegi meg a szerződést, például a megállapodott idő előtt felmondja a munkaszerződést, vagy a munkáltatónak magatartásával okot ad a felmondásra, a munkáltató elállhat a szerződéstől, és az addig kifizetett támogatást visszakövetelheti. Ha a szerződésben kikötött idő már részben eltelt, a visszatérítés csak ezzel arányos lehet.Fel lehet mondani a szerződést akkor is, ha valamelyik fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna a részére. Ha a munkáltató így mond fel, nem követelheti vissza a nyújtott támogatást. A munkavállaló ilyen felmondása esetén a visszatérítésre az előzőekben leírt szabályok vonatkoznak.Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy olyan képzésre, amelyre a munkáltató kötelezte a munkavállalót, nem lehet tanulmányi szerződést kötni. Ez azt jelenti, hogy például nem lehetséges a munkavállalót ilyen képzésen történő részvétel alapján arra kötelezni, hogy ne mondja fel a munkaviszonyát meghatározott ideig, és természetszerűleg a képzésen való részvétel költségeit is a munkáltató állja.Nem lehet továbbá tanulmányi szerződést kötni kizárólag olyan kedvezmények nyújtására, amelyek munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján járnak (ld. általános iskolai tanulmányok). Ennek is alapvetően az az oka, hogy egyoldalú kötelezettséget nem lehet a munkavállalóra róni, egy ilyen szerződéssel ugyanis a munkáltató nem vállalna önként semmilyen kötelezettséget, csak a munkavállaló.