Szerződési szabadság…ami nem mindig teljeskörű

A hatályos magyar jog szerint mindenki szabadon dönthet arról, hogy köt-e egyáltalán szerződést, s amennyiben igen, azt kivel, milyen formában és tartalommal teszi ezt meg. Ez a szerződési szabadság azonban bizonyos esetekben jogszerű korlátozásokat szenved, melyeknek legtipikusabb eseteit vesszük sorra az alábbiakban.

1. Kötelezhető vagyok a szerződéskötésre?

Evidensnek tűnhet, hogy amennyiben nem akarunk szerződést kötni, úgy ezt nem is lehet részünkről kikényszeríteni. A legtöbb élethelyzetben ez valóban így is van, például senki sem követelheti tőlünk, hogy akaratunk ellenére adjuk el neki járművünket vagy vállaljuk el ingatlanának tatarozását. Más esetekben viszont a szerződéskötés nem mellőzhető: ennek tipikus esete a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Tekintettel arra, hogy a gépjárművek üzembentartói a veszélyes üzemi felelősségre tekintettel kötelező kockázatközösséget képeznek, a törvény jogszerűen kötelezi őket felelősségbiztosítás megkötésére.

2. Csak azzal kötök szerződést, akivel én akarok!

Általában valóban így van, hiszen magunk dönthetünk arról, hogy melyik munkáltatónál vállalunk munkát vagy éppen kinek adjuk bérbe ingatlanunkat. Ha azonban nincs személyautónk, sem vállalkozó szellemű segítőnk, aki fuvarozna bennünket, s olyan településre utazunk, mely csak vonattal közelíthető meg, a vonatjegy megvásárlásával bizony szerződés jön létre köztünk és a vasúti szolgáltató közt – utóbbi szolgáltatók választéka bőségesnek éppen nem mondható, tehát viszonylag patthelyzetben vagyunk, hacsak nem választunk egészen más szolgáltatást (például közúti személyszállítást).

3. A szerződéstípust illetően legalább én döntök?

Természetesen, amennyiben az adott szerződési forma alkalmas az elérni kívánt joghatás kiváltására. Ha például ingatlanunkat el akarjuk adni, arra adásvételi szerződés lesz alkalmas, méghozzá ügyvéd által ellenjegyzett formában. Hasonlóképpen, ha gazdasági társaságot kívánunk alapítani, csak a törvényben meghatározott társasági jogi formában lehetséges (például betéti- vagy korlátolt felelősségű társaságként).

4. A tartalmat biztosan úgy alakítom, ahogyan nekem megfelel!

Bizonyos korlátok között igen. A jogszabály ugyanakkor egyes szerződések tekintetében meghatároz kötelező elemeket, melyek nem hiányozhatnak a megállapodásból (például nem hagyhatjuk ki a járműre irányuló adásvételi szerződésből a konkrétan megjelölt vételárat, nem helyettesíthetjük a „megállapodás szerint” kitétellel). Nem teszi lehetővé továbbá a hatályos szabályozás, hogy jogellenes célra irányuló szerződést kössenek a felek, illetve azt sem, hogy a vállalkozások a fogyasztók jogait csorbító feltételekkel szerződjenek.

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 2 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!