Számlázás és borravaló a vendéglátásban

Cikkünkben két megközelítésben is vizsgáljuk a vendéglátóhelyekre vonatkozó szabályokat. Először röviden áttekintjük, hogy mikor, milyen pénzmozgást milyen bizonylattal kell követni. Másrészt megvizsgáljuk a kapott borravaló és szervízdíj adózási feltételeit.

A vendéglátásban kötelező olyan online pénztárgépet üzemeltetni, amely a készpénzforgalomról azonnal adatot szolgáltat a NAV rendszerébe.

A mai világban a vendégek nagyobb része már bankkártyával fizet. A bankkártya készpénzhelyettesítő eszköznek minősül, ezért amennyiben a kártyaterminál nincs közvetlenül összekötve a pénztárgéppel (ez a jellemző), abban az esetben a pénztárgépbe külön be kell ütni az összeget, a megfelelő áfa-kulcsok (gyűjtők) szerinti bontásban, kártyás bevételként. Így a teljes forgalomról megtörténik az előírt adatszolgáltatás.

Figyelni kell azonban, mivel, ha a vendég számla kiállítását kéri, abban az esetben nyugtát kiállítani NEM SZABAD!

Ugyanis a számla is és a nyugta is adóügyi bizonylat – azaz kétszeresen lenne könyvelve az esemény. Ráadásul 2021. januárjától a teljes körűvé váló kötelező online számla adatszolgáltatási kötelezettség hatályba lépésétől minden ügyletről duplán küldene a vállalkozás adatszolgáltatást. (Jelenleg a számlákról az adatszolgáltatási kötelezettség csak a 100.000 forint áfát elérő bizonylatok esetén áll fenn.)  Amennyiben a vendég a nyugta kibocsátását követően jelzi a számla iránti igényét, abban az esetben a nyugtát le kell sztornózni.

Ha tehát a vendég számlát kér, sem a készpénzes, sem a kártyás vásárlás esetén nem kell nyugtát kiállítani. A pénzkészlet egyezősége érdekében azonban a készpénzes számlák összegét bevételezni kell a pénztárgépbe. A legutóbbi ellenőrzésekhez kapcsolódó bírósági állásfoglalás alapján, ha a NAV a rovancstól eltérő pénztári bevételt talál, akkor vélelmezheti a bevétel-eltitkolást.

Ezzel el is jutottunk témánk második feléhez a borravalóhoz, mint tipikus tételhez, amelynek hibás kezelése okozza a pénztárgép rovancs esetén az eltérést.

Meg kell különböztetnünk a borravalótól a szervízdíjat. A magyar viszonylatban még mindig nem terjedt el igazán, de a szabályozás már lehetővé teszi a nagyon kedvező adózású szervízdíj (felszolgálási díj) használatát.

Ennek lényege, hogy a vendéglátóhely az étlapon szerepelő árakon felül, egy meghatározott százalékú további díjat számít fel a kiszolgálás ellenértékeként. Ami miatt ez egy jó lehetőség, az az, hogy az áfa nélküli szervízdíj összegéből mindössze egy 15%-os nyugdíjjárulékot kell megfizetnie a foglalkoztatónak, így lényegesen nagyobb összegű nettó összeget fizethet ki a felszolgálóknak.

A szervízdíjat a számlán, nyugtán elkülönítve, áfa-kulcsonkénti bontásban kell feltüntetni. Nettó összegét az üzletben a vendéglátásban közvetlenül közreműködő dolgozók között kell felosztani és kifizetni.

Mint látjuk a szervízdíjat a bizonylaton fel kell tüntetni, így annak kezelése nem okozhat problémát a pénztár ellenőrzésénél.

Ezzel szemben a borravaló egy olyan összeg, amelyet a vendég önként ad – vagy nem ad elégedettsége függvényében, s összege nem meghatározott.

A borravaló kezelésénél három módszer lehetséges:

  • a felszolgáló közvetlenül kapja meg, és azonnal elteszi: ebben az esetben adómentes (döntése szerint a magánszemély fizethet belőle 15% nyugdíjjárulékot)
  • a felszolgálók maguk gyűjtik egy elkülönített helyen az összeget, s a nap végén ezt szétosztják (például egy ’tip’ feliratú dobozban): ennek adójogi megítélése nem teljesen egyértelmű, de a gyakorlatban a felszolgáló adómentes bevételének tekintik
  • amennyiben az elkülönítve gyűjtött összeget a munkáltató (részben vagy egészben) osztja ki, akkor bérként adózik a kifizetés, s a teljes összeg a vállalkozás bevétele
  • a borravalót a pénztárba helyezik, s a munkáltató azt időszakonként (részben vagy egészben) szétosztja: ilyenkor a befolyt összegek a vállalkozás bevételének minősülnek, és a kifizetett összeg bérként adózik.
  • a kártyás fizetéseknél kapott borravaló mivel bekerül a vállalkozás elszámolásaiba, minden esetben bérként fizethető ki az alkalmazottaknak.

Utóbbi esetekben a bevételt (és pénzmozgást) a pénztárgépben is bizonylatolni kell, különben a korábban említett igencsak kényelmetlen helyzetbe kerülhet a vállalkozás:

  • amennyiben az adóhatóság megállapítja a jövedelem eltitkolását, akár 1 millió forintos mulasztási bírságra is számíthat,
  • továbbá akár 12 napos üzletbezárással is sújthatják a vendéglátóhelyet.

 

Érdemes tehát a számlázásra, nyugtaadásra kioktatni a dolgozókat, a borravalóban, szervízdíjban rejlő lehetőségeket pedig újragondolni, és így legálisan maximalizálni az étterem eredményét.

 

D.A.S. Könyvelés

Adózási, számviteli és bérügyi kérdéseivel keresse irodánkat alábbi elérhetőségeinken:

www.daskonyveles.hukülső

konyveles@jogszerviz.huE-mail küldése

+36204338280