A leggyakoribb szabálysértések tipikusan a közlekedési balesetek kapcsán merülnek fel, így jelen esetben is a közlekedési szabálysértési eljárás szabályait veszem górcső alá. A szabálysértési eljárással első ízben az érintett a határozat kézhezvétele során szembesül igazán. Ekkor válik ténylegessé és valóssá az, hogy az eljárás alá vont személy valamely szabályt megsértett, és ekkor szembesül ennek következményeivel is. A közlekedési szabálysértések esetén a leggyakrabban alkalmazott marasztalás a szabálysértési bírság, valamint a járművezetéstől való eltiltás. Mindkét jogkövetkezménynek komoly súlya lehet, főleg, ha a nagymértékű a pénzbírság, vagy ha több hónapi járművezetéstől való eltiltást állapított meg a hatóság.Az első lényeges jogorvoslati határidő, az első, vagyis az alaphatározathoz kötődik. Ugyanis a szabálysértési határozattal szemben csupán 8 naptári napos határidőn belül lehetséges kifogást, azaz jogorvoslatot előterjeszteni. Fontos, hogy a határidőt a határozat kézbesítésétől kell számítani, mely a tértivevénnyel ellátott, hivatalos küldemény átvételének időpontjához igazodik. Ebbe a határidőbe beleszámít mind a hétvége, mind pedig az ünnepnap is, így fontos, hogy az átvétel időpontjáról valós információkkal rendelkezzünk és a kifogásra nyitva álló határidőt megfelelően számítsuk.A szabálysértési törvény alapján lehetőség nyílik az érintett számára arra, hogy amennyiben a határidőt például önhibáján kívül elmulasztotta, akkor igazolási kérelemmel éljen a hatóság irányába. Ezt az elmulasztott határnaptól számított 8 naptári napon belül kell megtennie és indokolással ellátnia. Az igazolási kérelemről a hatóság dönt.Abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy, vagy annak jogi képviselője kifogást terjesztett elő, akkor annak elbírálásáról – a közlekedési szabálysértések esetében – a végső soron bíróság dönt. Ekkor a helyi bíróság az iratok alapján hozza meg döntését, és vizsgálja azt, hogy az előterjesztett kifogás alapján megalapozottak-e a szabálysértési határozatban foglaltak? Amennyiben igen, úgy hatályában tartja a határozatot, amennyiben nem, akkor lehetősége van azt megváltoztatni, vagy egyéb megoldást nyújtani (pl. eljárás megszűntetése).A lényeg azonban az, hogy a bíróság végzésével szemben szintén 8 naptári napos határidőn belül – az előbbiekhez hasonlóan – tárgyalás tartását lehetséges kérni. Ekkor a bíróság tárgyalást tűz ki, és ott fogja végső során elbírálni az ügyet. A bíró egyesbíróként jár el, és lehetősége van arra is, hogy indítványra szakértőt vonjon be, illetve tanúkat hallgasson meg.Fontos szabály, hogy ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű értesítésre nem jelent meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta. A bíróság a döntését végzésben hozza meg, mellyel szemben már további jogorvoslattal élni a tárgyalás megtartását követően nem lehetséges.Reméljük, hogy a fenti kis eligazítással hasznos információkkal tudtunk Olvasóink számára szolgálni a közlekedési szabálysértési eljárásokkal kapcsolatosan.