Sok esetben amikor valakinek szerződésszegéssel kárt okoznak, úgy érzi, hogy a másik fél büntetőjogi tényállást merített ki, mely miatt a rendőrségnek, ezt követően pedig a bíróságnak kell kimondania az általa elkövetőnek titulált személy bűnösségét. Más esetben pedig pont azt nem ismerik fel a sértettek, hogy bizony bűncselekmény áldozatai lettek.

Jelen cikkünkben arra kívánunk rávilágítani, hogy tudjuk elhatárolni egymástól a szerződésszegéssel okozott kárt, valamint az egyes vagyon elleni bűncselekményeket.

Az egyes eshetőségeket vázoljuk fel példákon keresztül, a könnyebb érthetőség kedvéért.

Csalás

Mikor beszélhetünk csalásról?

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

Tehát a csalás célja mindig a haszonszerzés, melyet az elkövető úgy ér el, hogy egy másik személyt szándékosan tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a bűncselekmény eredménye pedig az, hogy a másik személynek tág értelembe vett kára származik.

A csalást mindig szándékosan követik el, hiszen az elkövető tudata kiterjed arra, hogy amit állít, az valótlan, illetve a tévedésben tartás tényállásánál is szükség van arra, hogy az elkövető felismerje azt, hogy sértettben téves képzet alakult ki.

Ezt a szerződéses relációkban úgy kell lehet felismerni, amikor valaki úgy szerződik le a szerződés tárgyának teljesítésére, hogy már a szerződés megkötésekor tisztában van azzal, hogy a szerződést nem fogja teljesíteni.

Ilyen az az eset, amikor fiktív cégek vállalnak kivitelezői munkát, felveszik az előleget, de valójában nemhogy munkavállalóik nincsenek, még a cégnyilvántartásban is olyan adatokkal szerepelnek, amelyeken a cég nem elérhető.

Amennyiben a cég az első összegek felvételekor eltűnik, alappal lehet feltételezni, hogy már maga szerződéskötés is azt a célt szolgálta, hogy a megrendelőből pénzt csaljon ki, de tényleges teljesítés nem állt szándékában.

Nagyobb összegek kiadása során érdemes ellenőrizni a cégeket a cégnyilvántartásban, különös tekintettel azt, hogy mikor alapították őket, van-e esetleg végrehajtás bejegyezve a cégre. Fontosak lehetnek még az egyes cégek referenciái, az interneten írt független vélemények, az ismerősök ajánlásai.

Legyen intő jel, ha egy cégnek a weblapján, a vélemények helytelen magyarsággal, olyan szóhasználattal szerepelnek, mintha csak a google fordítóból származnának.

Ha úgy érezzük csalás áldozatai lettünk, fontos, hogy minél hamarabb megtegyük a feljelentést a rendőségen, mert minél tovább várunk az ilyen esetekben, annál kevésbé valószínű, hogy valaha egyszer visszaszerezzük a pénzünket.

Sikkasztás

Mikor beszélhetünk sikkasztásról?

Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

Már az első pillanatban feltűnhet az egyik legnagyobb különbség a csaláshoz képest, ugyanis itt az elkövető nem úgy szerez tőlünk – általában pénzt – hogy azt kicsalja tőlünk, hanem valamilyen formában mi adjuk a kezébe.

Hogyan működhet ez szerződéses keretek között?

Például úgy, hogy a korábbi példából kiindulva a kivitelező pénzt kér az anyagok megvásárlásához. Szépen kiszámolja, mennyi anyag kell neki ahhoz, hogy el tudja kezdeni a munkát, ezt követően az átadott pénz feléből anyagokat vásárol, a másik feléből meg Kinder tojást.

Az okos megrendelő nyilván elvárja a vállalkozótól, hogy az átadott pénzzel elszámoljon, így amikor a vállalkozó nem tudja felmutatni, hogy pontosan mire is költötte el a megrendelő pénzét, akkor beszélhetünk sikkasztásról.

Ebben az esetben ugyanis a pénz, amit átadunk még a megrendelőé, a vállalkozásra csak rá van bízva annak kezelése.

Mind a csalás, mind pedig a sikkasztás körében annak van a legnagyobb jelentősége, hogy mennyi az a pénz, amely eltulajdonításra kerül. Minél nagyobb a jogtalan hátrány/idegen dolog értéke, annál magasabb a büntetési tétel.

Károkozás

Mikor beszélhetünk károkozásról?

A két fent említett esettől eltér az, amikor a vállalkozónak nincsen szándékában az, hogy jogtalanul hasznot szerezzen és tévedésbe sem akar senkit ejteni.

Ha vállalkozó elkészíti a megrendelt terméket, azonban az hibás, de ezt nem kívánja kijavítani, az polgári eljárásban érvényesíthető kár. Ugyanígy, ha a vállalkozóval szerződést kötök, ezt követően az előleg kifizetésre kerül, a munka viszont bármely okból nem kerül elvégzésre, a kifizetett előleg akkor is polgári eljárás keretében követelhető vissza. (Feltéve, ha a vállalkozó eredeti szándéka a teljesítésre kiterjedt)

Ott válik el ez utóbbi eset a sikkasztástól, hogy az előleg a szerződés alapján a vállalkozás tulajdonába kerül, tehát máris nem idegen dologról beszélünk.

Ilyen esetben tehát hiába teszünk bejelentést a rendőrségre, pusztán azért, mert minket kár ért, a másik fél büntetőjogi felelőssége nem lesz megállapítható.

Fontos tehát az igényérvényesítés során alaposan átgondolni, hogy milyen úton indulunk el, mert ha tévesen feljelentést teszünk az alapvetően kártérítési ügyünkben, akkor lehet, hogy időt vesztünk egy feleslegesen megindított eljárással.

A jó út mindenképpen az, hogy ha nem vagyunk biztosak magunkban, kérjük ki egy jogász véleményét az ügyben. Azzal sem foghatunk mellé, ha a vagyoni hátrány érvényesítése érdekében polgári úton teszünk lépéseket, hiszen ha az ügyben bűncselekmény is történt, az okozott kár összege vagy a büntetőeljárásban vagy külön polgári úton is visszakövetelhető lesz.