A sértett fogalma
A sértett fogalmát a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 50. §-a határozza meg. Eszerint a sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette.
A törvény szerint tehát nem csak természetes személyek, hanem szervezetek –gazdasági társaságok, állami szervek, önkormányzatok…– is lehetnek sértettek. Példának okáért, ha egy munkavállaló sikkaszt a foglalkoztató cégtől, akkor a cég lesz a sértett.
A sértett jogai
A Be. számos jogot és kötelezettséget állapít meg a sértett számára, sokszor tevékeny közreműködésre van szükség a részéről a felderítéshez. Sértetti jogok a teljesség igénye nélkül az alábbiak.
- Bizonyítékot terjeszthet elő, indítványt és észrevételt tehet
- Tárgyaláson és meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és kérdéseket tehet fel
- Az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat megismerheti
- A büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről felvilágosítást kaphat
- Jogorvoslattal élhet
- Polgári jogi igényt érvényesíthet
- Magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen
- Tájékoztatást kérhet különböző esetekben
- például a letartóztatott terhelt szökéséről, vagy szabadon bocsátásáról
Továbbá a sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését. Ez fontos, ugyanis a büntetéskiszabásnál a sértett megbocsátását és sérelmeit figyelembe veszik
A sértett bármikor dönthet úgy, hogy a jogait nem gyakorolja. Ez azonban az alábbi kötelezettségeit alól nem mentesíti.
A sértett kötelezettségei
- A sértett köteles meghatározott feltételek szerint részt venni az eljárási cselekményeken
- Köteles az adatait megadni az eljáró szerveknek
A sértetti képviselet tartalma
A sértett jogosult arra, hogy jogi képviselőt meghatalmazzon az eljárásban. A sértetti képviseletnek számos előnye van, a sértetti képviselő fontos teendőket láthat el. Ezeket részletezem jelen cím alatt.
- A feljelentés megírása: Különösen összetettebb, szövevényesebb ügyekben célszerű jogi képviselőnek megfogalmaznia a feljelentést. Ebben ugyanis a jogi érvelés segítheti a nyomozó hatóság munkáját a cselekmény minősítésével kapcsolatosan. A jogi képviselő tudja továbbá, hogy a feljelentés tárgyává tett cselekmény bűncselekmény-e, melyik nyomozó hatóság illetékes az ügyre, illetőleg rendszerezni képes a releváns bizonyítékokat.
- Jogorvoslati jog gyakorlása: Ez tipikusan a nyomozó hatóság feljelentést elutasító döntése elleni panasz. Az ügyészséghez lehet előterjeszteni 8 napon belül és célszerű, hogy jogi végzettséggel rendelkező személy fogalmazza meg.
- Indítványtétel: bármikor, ha az eljárásban indokolt, a sértetti képviselő indítványt tehet. Például, ha olyan bizonyíték merül fel, ami a bűncselekmény minősítésének a megváltoztatását eredményezheti, akkor a sértetti képviselő rögtön indítványozhatja az átminősítést.
- Polgári jogi igény kidolgozása: A polgári jogi igény a sértett vagyoni jellegű követelése, ami a bűncselekmény következtében keletkezett. A Be. a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a kereseti kérelem fajtáira vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni a polgári jogi igényre. Ez rendkívül összetett feladat lehet, ezért itt is mindenképpen indokolt a jogi képviselő közreműködése.
- Magánvádlóként, pótmagánvádlóként képviselet: a magánvádas és pótmagánvádas eljárások speciálisak, ezekben az esetekben a vádképviseletet látja el gyakorlatilag a sértett. Ezért fokozottan célszerű a jogi képviselet.
Javaslom tehát, hogy amennyiben abba a szerencsétlen helyzetben kerülünk, hogy bűncselekmény áldozatává válunk, akkor gondoskodjunk a megfelelő sértetti képviseletről!