Egészen biztosan legtöbb olvasónk hallott valamilyen formában a testi sértés bűncselekményéről. A köznyelvben rendkívül gyakran szóba kerülő tényállásról van szó. Alábbiakban a testi sértés bűncselekményének a Büntető Törvénykönyvben foglalt szabályait, valamint annak az értelmezését tárgyaljuk.
Szerző: dr. Németh Botond
Korábbi írásban foglalkoztam az Irányelv céljaival, tárgyával és hatályával, valamint a bérek átláthatóságának egyes szabályaival. Az értekezés az előző cikkünkben olvasható.
Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített alapelv. Az Uniónak intézkedéseket kell elfogadnia annak érdekében, hogy biztosítva legyen a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét.
Korábbi írásunkban tárgyaltuk a büntetőeljárásban alkalmazható kényszerintézkedések általános szabályait és a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések részletszabályait. Jelen cikk témája a vagyont érintő kényszerintézkedések rendszere a hatályos büntetőeljárási törvény szabályai alapján.
A szabálysértési jogot „kis büntetőjognak” is szokás nevezni. Tény, hogy a büntetőjog területéhez képest enyhébb jogkövetkezmények jelennek meg a szabálysértési eljárásban, ugyanakkor a szabálysértési szankciók is számottevő joghátrányt jelenthetnek az eljárás alá vont személy részére. A szabálysértési törvény – hasonlóan a büntető törvénykönyvhöz – dichotóm rendszert követ. Ennek megfelelően büntetéseket és intézkedéseket különböztet meg kettős felosztás szerint. Alábbiakban a szabálysértési szankciókat, azaz a szabálysértési büntetéseket és intézkedéseket mutatjuk be részletesen.
A büntetőeljárásban számos esetben kényszerintézkedéseket alkalmaznak. Ezek olyan eljárásjogi cselekmények, amik bizonyos alapvető jogok korlátozásával járnak. Különböző célok érdekében kerül sor kényszerintézkedések alkalmazására. Ilyen cél például valamely résztvevő jelenlétének a biztosítása eljárási cselekményen, vagy bizonyítási eszközök megszerzése, bűnismétlés megakadályozása.
A büntetések közül mindenképpen kiemelést érdemel a szabadságvesztés büntetése, ugyanis a halálbüntetés eltörlése óta ez tekinthető a legszigorúbb büntetőjogi szankciónak. A szabadságvesztés lehet határozott ideig tartó, vagy életfogytig tartó, azaz köznyelvi megfogalmazással „életfogytiglan”. Jelen írásban utóbbi jogintézményt vizsgáljuk, azon belül is a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést (TÉSZ). Ugyanis mind jogirodalmi, mind pedig közéleti szempontból sokat vitatott és rendkívül ellentmondásos a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szabályozása.
Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a büntetőeljárásban résztvevő tanú fogalmával, illetőleg a tanúzási akadályokkal. Érintettük továbbá a különösen védett tanú fogalmát és alapvető szabályait. Jelen írásban a tanú kihallgatásának menetével és egyéb fontos büntetőeljárási, valamint büntetőjogi szabályokkal folytatjuk.
Bárkivel előfordulhat, hogy tanúként idézik akár polgári, akár büntetőügyben. A tanúbizonyítás sokszor döntő jelentőségű, amin perek és egyéb eljárások végkimenetele múlik. Alábbiakban a büntetőeljárásban szereplő tanúkra és tanúvallomásra vonatkozó főbb szabályokat ismertetjük.
A köznyelvben és a közbeszédben sokszor találkozni lehet a „garázdálkodik”, vagy „garázda” kifejezésekkel. Ezek a fogalmak a büntetőjog és a szabálysértési jog területén pontosan meghatározott törvényi tényállásokat takarnak. Jelen írás témája a köznyugalom elleni bűncselekmények között talán a leginkább gyakori garázdaság bűncselekményének – illetve a garázdaság szabálysértésének - vizsgálata.