Kik a szakértők?
Polgári ügyekben a Polgári Perrendtartás definiálja a szakértői bizonyítás alapjait. A törvény szerint szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek a meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt lehet alkalmazni.
A szakértői törvény értelmében a szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását. A szakértői tevékenységet végezheti természetes személy, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek. Például egy ingatlan jogvita során a tényleges szaktudást egy építészmérnök adja, de a szakértői tevékenységet akár az általa működtetett cég is végezheti.
Ahhoz, hogy egy szakember felvételt nyerjen a szakértői névjegyzékbe, számos feltételnek teljesülnie kell. A szaktudás mellett például büntetlen előélet és jogi ismereti vizsga is szükséges. A szakértői névjegyzék az alábbi weblinken elérhető.
Kirendelés – megbízás
A szakértő alapvetően bíróság, vagy hatóság kirendelésére, illetőleg megbízás alapján adhat szakvéleményt. Kirendelés például egy büntetőeljárásban igazságügyi orvosszakértő a sérülés tényleges gyógytartamának megállapítására. Polgári perben is van lehetőség kirendelni szakértőt, itt a feleknek szükséges indítványozni.
Megbízási szerződés alapján magánszakvéleményt készíthet a szakértő, amelyre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a Szakértői Törvény szabályai mellett.
Magánszakértő, más eljárásban kirendelt szakértő és kirendelt szakértő szakvéleménye
Jelen cím alatt a szakvélemények fajtáit, felhasználásuk szabályait taglalom a polgári peres eljárásra fókuszálva.
A polgári perben alkalmazható magánszakértő, más eljárásban kirendelt szakértő és kirendelt szakértő.
- A magánszakértő, aki a fentiek szerint megbízásos alapon dolgozik. A perben az egyik fél – aki bizonyítani kíván – megbízza a szakértőt. A magánszakértő jogosult betekinteni az iratokba, jelen lenni a tárgyalásokon és kérdéseket indítványozni a felekhez. Köteles ugyanakkor például az ellenérdekű félnek is lehetőséget biztosítani az általa tartott szemlén. Nagyon fontos, hogy a perben mindkét fél terjeszthet elő magánszakvéleményt ugyanazon szakkérdésre vonatkozóan. Ha pedig a két magánszakértő sehogy sem jut azonos – vagy megközelítőleg azonos – álláspontra, akkor célszerű kirendelést indítványozni.
- Más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználását is indítványozhatják a felek. Ez tipikus esetben előzetes szakértői bizonyítás után merül fel. A jogi szabályozás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy például közjegyző előtt nemperes eljárásban szakértői bizonyítást folytassanak le a felek. A magam részéről mindenképpen javasolt eljárás, ugyanis egy jó szakvéleménnyel évekig tartó pereskedést lehet elkerülni. Továbbá a pervesztesség kockázatát is csökkenti, ha a szakkérdésben tisztán látunk. Lényeges különbség a magánszakértő szakvéleményétől, hogy itt nincs lehetőség ellenszakértő bevonására a perben.
- Kirendelt szakértő részvételére – indítványra – akkor kerülhet sor, ha
- a bizonyító felek egyike sem indítványozza magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását,
- valamennyi magánszakértői vélemény aggályos, vagy
- a más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás megadása vagy a feltenni indítványozott kérdések megválaszolása érdekében szükséges.
Aggályos szakvélemény
Természetesen a szakértők szakvéleménye sem támadhatatlan. Aggályos a kirendelt – és más eljárásban kirendelt – szakértő véleménye, ha
- hiányos, illetve nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit,
- homályos,
- önmagával, illetve a perbeli adatokkal ellentétes, vagy
- egyébként a helyességéhez nyomatékos kétség fér.
A magánszakértő szakvéleményével kapcsolatban a fentiek mellett további követelményeket is támaszt a jogszabály. Példának okáért ez akkor is aggályos, ha közte és az ellenfél magánszakértői véleménye között szakkérdésben ellentét áll fenn. Az aggályos szakvélemény bizonyítékként a perben nem felhasználható.
Amennyiben szakkérdést érintő jogvitás problémánk merül fel, akkor mindenképpen érdemes jogásszal konzultálni és a szakértői bizonyítás optimális formáiról egyeztetni!