Sérelemdíj

Egy bírói kalapács, jogi mérleg és egy törvénykönyv van az asztalon.

Bizonyára Olvasóink is hallottak már arról, hogy 2014. március 15. napján új Polgári Törvénykönyv lépett hatályba, mely több, nagyon fontos változást, újítást hordoz magában. Ilyen új jogintézmény a sérelemdíj is, melyről bővebben ejtünk szót. 

A sérelemdíj fogalmát a korábbi Polgári Törvénykönyv nem tartalmazta. Ez a jogintézmény kifejezetten az új kódex szüleménye. Alapvetően a korábbi nem vagyoni kártérítési igények helyébe lép, és az úgynevezett személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható, mint jogkövetkezmény.

A személységi jogok megsértését jelenti különösen – hogy csak néhány példát említsünk – a becsület, jó hírnév, a magántitokhoz való jog, a személyes adatok, vagy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése, illetve a személy hátrányos megkülönböztetése.

Korábban a károsultnak – a nem vagyoni kártérítési igénye érvényesítése során – kellett azt bizonyítania, hogy a fenti jogaiban őt megsértették, és különösen azt is, hogy ebből eredően neki nem vagyoni kára keletkezett. Ez igen nehézkes volt a bírósági gyakorlatban. Az új jogintézmény, azaz a sérelemdíj esetében a törvény egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben valakinek a személyiségi jogát/jogait megsértik, úgy sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A bizonyítás a károsult számára kedvezőbb a korábbi szabályokhoz képest, ugyanis, ha a bizonyítja a személyiségi jogának a megsértését, akkor már nem szükséges azt is bizonyítania, hogy őt a jogsértés tényén kívül további sérelem, azaz kár érte. Tehát ez az jelenti, hogy a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíj jár. Az, hogy mekkora összegben, az továbbra is az eset összes körülményei alapján dönthető majd el. A magasabb sérelemdíj követelése a bírósági mérlegeléstől fog függni, és nagy a valószínűsége annak, hogy minél súlyosabb a jogsértés, annál magasabb összeg terjeszthető elő. Hogy mennyiben fog ez hozzájárulni a parttalan, úgynevezett bagatell ügyekkel kapcsolatos igényérvényesítések megszaporodásához, egyelőre nem lehet tudni. Lehetséges, hogy a jövőben a bírósági gyakorlat fog határt szabni az indokolatlan igények érvényesítésének.