A sérelemdíj fogalmát a korábbi Polgári Törvénykönyv nem tartalmazta. Ez a jogintézmény kifejezetten az új kódex szüleménye. Alapvetően a korábbi nem vagyoni kártérítési igények helyébe lép, és az úgynevezett személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható, mint jogkövetkezmény.

A személységi jogok megsértését jelenti különösen – hogy csak néhány példát említsünk – a becsület, jó hírnév, a magántitokhoz való jog, a személyes adatok, vagy a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése, illetve a személy hátrányos megkülönböztetése.

Korábban a károsultnak – a nem vagyoni kártérítési igénye érvényesítése során – kellett azt bizonyítania, hogy a fenti jogaiban őt megsértették, és különösen azt is, hogy ebből eredően neki nem vagyoni kára keletkezett. Ez igen nehézkes volt a bírósági gyakorlatban. Az új jogintézmény, azaz a sérelemdíj esetében a törvény egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben valakinek a személyiségi jogát/jogait megsértik, úgy sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A bizonyítás a károsult számára kedvezőbb a korábbi szabályokhoz képest, ugyanis, ha a bizonyítja a személyiségi jogának a megsértését, akkor már nem szükséges azt is bizonyítania, hogy őt a jogsértés tényén kívül további sérelem, azaz kár érte. Tehát ez az jelenti, hogy a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíj jár. Az, hogy mekkora összegben, az továbbra is az eset összes körülményei alapján dönthető majd el. A magasabb sérelemdíj követelése a bírósági mérlegeléstől fog függni, és nagy a valószínűsége annak, hogy minél súlyosabb a jogsértés, annál magasabb összeg terjeszthető elő. Hogy mennyiben fog ez hozzájárulni a parttalan, úgynevezett bagatell ügyekkel kapcsolatos igényérvényesítések megszaporodásához, egyelőre nem lehet tudni. Lehetséges, hogy a jövőben a bírósági gyakorlat fog határt szabni az indokolatlan igények érvényesítésének.