Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Munkajog
  • Rugalmas munkaidő

Rugalmas munkaidő

2010. szeptember 09.

Európa nyugati felében a rugalmas munkaidő alkalmazása széles körben elterjedt, Magyarországon azonban sajnos lassan épül be a gyakorlatba. A hagyományos, fix munkaidő-beosztás mellett a kötetlen munkaidő-beosztás különböző formáinak bevezetése mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak előnyös lehetne, azonban sokan azzal sincsenek tisztában, hogy miben rejlenek az egyes formák előnyei és hátrányai.

Kap-e céges mobiltelefont, van-e és milyen cafetéria csomagja – a munkavállalók számára ez gyakran másodrendű kérdés. Sokkal fontosabb az a lehetőség, hogy a munkát és a magánéletet megfelelően összehangolhassák. 
Számtalan dolog van, amit egy fix, pl. 8-17-ig tartó munkaidő-beosztás mellett nem, vagy csak bajosan tudunk elvégezni. Így például a hitelintézetek nyitvatartási ideje, vagy a telefon bekötése miatt már bizonyára sokan bosszankodtak, ill. okoztak csalódást gyermeküknek azzal, hogy az Anyák napi ünnepség végére értek csak oda.

A munkáltatói oldalt illetően a rugalmas munkaidő a munkavállalók motiválásának és a hatékonyságot növelésének egyik költségektől mentes eszköze lehet. A rugalmas munkaidőt kihasználó munkatársak nagy része hatékonyabban dolgozik a fix munkaidőhöz képest. 

A jogszabályi hátteret, illetve ennek hiányát illetően (a rugalmas munkaidő-beosztás fogalmát a Munka Törvénykönyve ugyanis konkrétan nem határozza meg, így annak megítélésénél a bírói gyakorlatból lehetséges kiindulni) a Munka törvénykönyve 147. § (6) bekezdése tesz említést olyan munkavállalókról, akik a munkaidejük beosztását, illetve felhasználását maguk határozzák meg. Az Mt. 140/A. § (2) bekezdése pedig olyan munkavállalókról szól, akik munkaidejük beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni. 
Azon munkavállalói körről tesz említést az említett két rendelkezés, amely esetében a munkáltató nem él a munkaidő beosztásának jogával, hanem azt részben vagy egészben a munkavállalónak engedi át. 
E munkavállalók esetében mellőzhető a munkaidő nyilvántartása, illetve a rendkívüli munkavégzésre járó díjazás megállapítása, folyósítása. A törvényben meghatározott feltétel akkor valósul meg, ha a munkaidejük túlnyomó része felől a munkavállalók ténylegesen maguk rendelkeznek. Ilyen a vezető állású munkavállaló, akinek esetében a jogszabály abból indul ki, hogy munkaideje ill. pihenőideje felhasználásáról maga jogosult dönteni. Ez a tiszta kötetlen munkaidő.

A teljesen kötetlen munkaidő általában nehezen ellenőrizhető és ezért a vezetőkön túl a munkavállalóknak csak bizonyos rétege számára elérhető. Ez az ún. feladatokhoz igazodó munkarend. A munkavállaló ez esetben maga jogosult beosztani munkaidejét. Például önálló munkát végzők (pl. biztosítási ügynök) esetében indokolt az ilyen munkarend alkalmazása.

A kötetlen és a kötött munkaidő kedveredésének egyik legismertebb formája a gyakorlatban az úgynevezett rugalmas munkarend. Ennek lényege: a munkáltató meghatározza a – tipikusan – munkahelyen kötelezően eltöltendő munkaidőt, az ezen túlmenő munkaidő beosztására azonban már a munkavállaló jogosult. Példának okáért rugalmas munkaidőről beszélünk, amikor a felek megállapodása szerint a munkavállalónak 9 órától 15 óráig kell a munkahely en tartózkodnia, ezt nevezzük törzsidőnek, az ezt megelőző és követő időszak a peremidő, ami 7-19 óra kötött tart. Így tehát a munkáltató a munkaidőnek csak egy részét osztja be, a másik hányadának felhasználásáról a munkavállaló dönt. A peremidő alatt a munkavállaló döntése alapján történik a munkaidő megválasztása, természetesen az egyébként törvény által meghatározott napi maximum 12 órás munkaidő betartása mellett.

Érdekes kérdést jelent, hogy a peremidőben történő munkavégzés túlórának minősül-e? Mivel a peremidő alatt a munkavállaló döntése alapján történik a munkavégzés, ez álláspontunk szerint nem minősül rendkívüli munkavégzésnek. Túlórának számít viszont a peremidő előtti, illetve a végét követő időben történő munkavégzés. 
Fontos azonban megjegyezni, hogy a fix munkaidő helyett rugalmas munkaidő alkalmazása nem célozhatja a rendkívüli munkavégzés szabályainak kijátszását. Ezt álláspontunk szerint adott esetben a munkaügyi felügyelet ill. a munkaügyi bíróság hosszabb intervallumot tekintve vizsgálhatja.

A dolgozók érkezésének és távozásának az időpontja a portaszolgálat rendszeres, napi, heti, havi összesítéséből nyomon követhető.

Az is előfordul, hogy az esetenként előforduló túlmunkáknál a dolgozó megválaszthatja: hazaviszi a munkát, vagy inkább irodán belül szeretne végezni a feladatokkal. A vállalat ilyenkor kompenzációképpen a munkaidő-átcsoportosítás módszerével élve szabad órákat vagy napokat biztosíthat a dolgozók részére.

Rugalmas munkarendbe jellemzően az ügyfélkiszolgáláshoz nem kötött munkakörök tehetők, hiszen a munkanap elején és végén előfordulhat, hogy nem elérhető a terület egyetlen munkavállalója sem. Ahol előre közölt elérhetőségi idő létezik – amikor az emberek az ügyeiket intézhetik -, ott rögzített műszakbeosztást alkalmaznak, hiszen csak így tudják garantálni a megfelelő színvonalú kiszolgálást.

Egy, az amerikai Cochrane Adatbázisban található tanulmány és az ausztriai XIMES munkaerő-közvetítő vállalat felmérése szerint a rugalmas munkaidő munkavállalók egészségére gyakorolt hatása is kedvező. Egészségesebbek lehetnek azok az emberek, akiknek van némi befolyásuk munkarendjükre, mint a fix munkaidőben dolgozók.

Fentieket összegezve a rugalmas munkaidő-beosztásnak munkáltatói és munkavállalói oldalon is sok előnye van:

 

  • távollétek adminisztrálása a törzsidő kivételével nem szükséges,
  • túlórák mérséklésének elősegítése,
  • a munkaidő bizonyos keretek figyelembe vételével a munkavállaló igényei szerint alakulhat.

 

Gyakorlati példák mutatják, hogy a fix munkaidőhöz képest hosszabb peremidő bevezetése növeli a vállalat flexibilitását, erősíti a cég versenyképességét, fokozza a munkavállalók munkaidő-szuverenitását. 
Legyen szó egy kis cégről, vagy egy multinacionális óriásról, az adott cégre igazított rugalmas munkaidő bevezetéséből a kisebb cég éppúgy gazdasági előnyökre tehet szert, mint a nagyvállalatok.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Fésü Gizella
  • Kategóriák: Munkajog, Munkaszerződés
  • Címkék: jogvédelem, munka, munkaszünet, munkavállaló

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2010. szeptember 09. ( 13 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Vissza a régi szabályokhoz a közoktatásban
Következő bejegyzés Módosulhat az építési törvény a hajléktalanok hátrányára

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Esettanulmányok

Az országos lefedettségű műszaki áruházlánc szerint az, ha egy több mint félmillió forintot érő hűtőgépnek púpos az oldala, nem alapozza meg a fogyasztó jótállási igényét. Bepereltük érte.A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép