Ezen területek kapcsán mind a szakma képviselői, mind a közoktatási intézmények szülői közösségei már több esetben felemelték szavukat és kérték a korábbi jogszabályszöveg hatályba való visszahelyezését. Lényegében e kérésnek tettek eleget a jogalkotók a szeptember 1-től hatályba lépett módosításokkal, és visszatértek a 2003. évi módosítás előtti állapothoz.

I. A korábbi (2010. szeptember 1. előtti) szabályok az iskolákat és a pedagógusokat az 1-4. osztályos tanulók esetében kizárólagos szöveges értékelésre kötelezték, amely szerint az értékelés a következő lehetett: kiválóan, jól, megfelelően teljesítő vagy felzárkóztatásra szoruló. Az eltelt pár év gyakorlati tapasztalata azonban azt mutatta, hogy ez az intézkedés idegen az általános hazai pedagógiai gyakorlattól. A módosítás indokolása szerint ez a rendszer nem ad választ a tanulók és a szülők jogos kérdéseire sem, amely szerint tudni szeretnék, hogy a gyermek eredményei hogyan viszonyulnak az elvártakhoz, illetve a többi tanulókéhoz. A megadott kategóriák szerinti minősítés értékelési és önértékelési zavarokat okozott, és elégtelen tájékoztatással szolgált a szülők számára is.

Az új, 2010. szeptember 1-től életbe lépett szabályok főszabályként azt írják elő a pedagógusoknak, hogy – bizonyos kivételekkel, amelyekről a későbbiekben szó esik – a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel, félévkor és a tanítási év végén pedig az érdemjegyek alapján meghatározott osztályzattal minősítsék. A kivételt az első évfolyamon a félév és az év vége, valamint a második évfolyamon a félév jelenti, ahol a főszabálytól eltérően szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges minősítés tehát kötelezően megmarad ezekben a szakaszokban. A második évfolyam végén és a további évfolyamokon sem teszi kötelezővé a törvény a hagyományos értékelést (osztályozást), hanem az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy az osztályozást vagy a szöveges értékelést, vagy a kettőt együtt alkalmazzák.

Abban az esetben, ha az iskola nem alkalmazza a hagyományos módszert (osztályozást), de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, akkor a szülő kérésére kötelesek a félévi vagy év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tantárgyakat, tananyagokat is, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől.

Összefoglalva tehát az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor kötelező jelleggel megmarad a szöveges értékelés. A második évfolyam év végétől kezdve sem lesz kötelező az osztályozás, hanem az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy az osztályozást, a szöveges értékelést vagy a kettőt együtt alkalmazzák.

II. A másik lényeges változás az évfolyamismétlés kérdésköre. A korábbi szabályok megszüntették az 1-4. osztályos tanulók értékelésekor az elégtelen minősítést, azaz az évfolyamismétlést, illetve ezt a szülő beleegyezéséhez kötötték. A pedagógus társadalom álláspontja alapján ez az intézkedés kétségbe vonta a pedagógus szakmai hitelét, elnehezítette az iskolai munkát, és a lemaradó tanuló felzárkóztatását, továbbá következmények nélkül hagyta a kötelességmulasztást.

A módosítás itt is visszatér a 2003. évi módosítás előtti állapothoz, és az évfolyamismétlésnél kiveszi a szülői vétó lehetőségét a jogszabályból. Kimondja, hogy a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha sikeresen teljesíti az előírt tanulmányi követelményeket. A módosított jogszabály rögzíti továbbá, hogy a tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazoltan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti a tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.