A parkolás országos és kiváltképpen fővárosi helyzete már hosszú ideje foglalkoztatja az autós társadalmat. Ügyvédek és bírák egyaránt úgy vélték, hogy a jelenlegi szabályozás, továbbá a meghonosodott gyakorlat sérti a közlekedők alkotmányos jogait és emberi méltóságát. A mostani AB határozat megértéséhez érdemes tudni, hogy a parkolással kapcsolatos szabályozási rendszer szerint a közúti közlekedésről szóló törvény, továbbá az önkormányzati törvény bizonyos passzusai hatalmazzák fel az önkormányzatokat (nem csak a fővárost!), hogy helyi rendelet útján alakítsák ki a parkolási zónákat, szabják meg a díjakat, pótdíjakat, adjanak mentességet. Az AB-hoz érkezett indítványok részben ezeket a felhatalmazó rendelkezéseket támadták, részben pedig a díj- és pótdíjbeszedés jogbiztonságot sértő szabályozási hiányosságait. Az AB – utalva számos korábbi határozatára – azt állapította meg, hogy azok a törvényi felhatalmazások, amelyek alapján az önkormányzatok kialakították a maguk parkolási rendeleteit, nem felelnek meg bizonyos alkotmányos előírásoknak és alkotmányos alapelveknek, ezért az AB azokat 2010. június 30. napjával megsemmisítette. Mivel a felhatalmazó rendelkezések megsemmisítésre kerültek, alkotmányellenessé váltak az azok alapján kiadott önkormányzati rendeletek is. Az AB már korábban is “hangsúlyozta, hogy a szolgáltatás nyújtására és/vagy annak megszervezésére kötelezett önkormányzat lényegében árhatósági jogkört gyakorol, amikor a közszolgáltatás igénybe vételével létrejövő polgári jogi szerződés ellenszolgáltatásra (díjra) vonatkozó szabályait rendeletben jogosult megállapítani. Ilyenkor a törvényi felhatalmazó rendelkezés funkciója, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókat védje a díj mértékében gazdaságilag érdekelt önkormányzattal, és a monopolhelyzetben lévő szolgáltató céggel szemben. A semleges törvényi szabályozás ezért a kiszolgáltatott fogyasztók érdekvédelmének egyik garanciája …”

A felhatalmazó rendelkezések alkotmányellenesek “részben azért, mert a törvényi rendelkezések nem határozzák meg a díjmegállapítás kereteit, szempontjait, és korlátait, ami a fővárosi közgyűlés (és az önkormányzati képviselő-testületek) jogalkotási jogkörét önkényessé teszi. Részben pedig azért, mert a felhatalmazó rendelkezések nincsenek tekintettel sem az önkormányzatok díjmegállapításban fennálló és a szolgáltató kilététől független, tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig az önkormányzatok árhatósági funkciójára, amely a közszolgáltatást igénybe vevők, a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálná.”

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi szabályozás csak 2010. június 30. napjával került megsemmisítésre. Amennyiben a jogalkotó addig nem hoz alkotmányosan is elfogadható új törvényi szabályozást, akkor ezen időponttól egyáltalában nem lehet parkolási díjat szednie az önkormányzatoknak. Addig viszont hatályban maradnak a jelenlegi szabályok, tehát senki ne gondolja, hogy az AB határozat nyomán ezentúl díjmentesen és megkötések nélkül várakozhat. Mivel a jelenlegi országgyűlésben a politikai erőviszonyok képlékenyek, és jövő tavasszal országgyűlési választások lesznek, nem elképzelhetetlen, hogy a törvényhozás nem tudja tartani a megszabott határidőt. Az autósok számára ez az eshetőség semmi jót nem tartogat, mivel egy esetleges, akár átmeneti díjmentesség esetén is kezelhetetlen helyzet állhat elő a közterületeken. A mostani határozat alapján mindenképpen előnyös elmozdulás várható a szabályozásban. Nagy kár, hogy erre két évtizedig kellett várnunk.