Orvosi szakma és biztosítás – azaz mi a lényege a szakmai felelősségbiztosításnak?

Megjelent a Biztosítárs magazinban


A mai modern társadalomban a biztosítási termékek száma rendkívüli módon megnőtt, és egyre inkább tanúi lehetünk annak, hogy ma már mennyire különböző és sokszínű biztosítási szerződések köthetőek. 

Léteznek például élet- és balesetbiztosítások, vagyonbiztosítások, jogvédelmi biztosítások, valamint felelősségbiztosítások is, hogy csak a legáltalánosabb típusokat említsük.

A felelősségbiztosítás kapcsán hirtelen a legtöbbek számára a klasszikus gépjármű felelősségbiztosítási konstrukció merül fel, mint tipikus felelősségbiztosítási alakzat. Azonban a felelősségbiztosítás nemcsak a közlekedés körében jelenik meg, hanem olyan területeken is, mint például a környezetterhelés, vagy az egyes szakmai, foglalkozási tevékenységek is. Ez utóbbi, azaz a szakmai, azon belül is az egészségügyi felelősségbiztosítás lényegét kívánjuk a jelen cikkel bemutatni.

Mi is az a felelősségbiztosítás?

A hatályos polgári szabályok szerint, a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított (károkozó) követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse az olyan kár megtérítése alól, melyért egyébként jogszabály alapján felelős. A felelősségbiztosítás egy olyan hárompólusú viszony, melynek egyik alanya a károsult, a másik alanya a károkozó, a harmadik alanya pedig a károkozóval szerződéses jogviszonyban lévő biztosító. Ennek keretében tehát a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítottal megkötött biztosítási szerződésben meghatározott feltételek alapján, a károkozó helyett a kártérítést a károsult irányába megfizeti. A bírósági gyakorlat alapján a biztosító kizárólag azokért a károkért köteles helytállni, amelyek a károkozó magatartásával ok-okozati összefüggésben keletkeztek, azaz amelyekért a károkozó biztosított a polgári jog szabályai alapján kártérítési felelősséggel tartozik.

A felelősségbiztosítás különlegességét az jelenti, hogy a biztosító a bizonyított kártérítési összeget nem a saját biztosítottjának, azaz a károkozónak fizeti meg, hanem azt közvetlenül a károsult felé teljesíti. Ez alól egy esetben van kivétel: ha a károkozó igazolja a biztosító felé, hogy a károsult igényét kielégítette, azaz a kártérítési összeget megfizette. Érdekesség továbbá az is, hogy a károsult, mivel a felelősségbiztosítóval nincsen közvetlenül szerződéses jogviszonyban, ezért a kártérítési követelését közvetlenül a biztosítóval szemben nem is érvényesítheti (ettől a szabálytól eltér a gépjármű felelősségbiztosítás). Tehát a károsult az igényét közvetlenül a károkozóval szemben terjesztheti elő. A biztosító a károkozó helyett akkor is köteles a szerződése alapján helyt állni, ha a kárt a károkozó szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Ennek a felelősségbiztosítási jellegzetességnek különös jelentősége a komoly kockázatot magukban hordozó szakmák körében van, úgy, mint az orvosi, ügyvédi, vagy akár a könyvelői szakmák.
 

Mi is a szakmai felelősségbiztosítás, milyen jelentősége van ennek az egészségügyben?

A szakmai felelősségbiztosítások a szakmai műhibából okozott károk megtérítésére vonatkoznak. A szakmai felelősségbiztosítás alapján a biztosító vállalja, hogy meghatározott díj ellenében a biztosítottat mentesíti a kártérítési kötelezettsége alól, amennyiben a szakmai tevékenysége során olyan hibát követett el, amelyért egyébként jogszabály szerint felelősséggel tartozik.

Bizonyos szakmai tevékenységeknél a jogszabály kötelezően előírja, hogy a tevékenység csak szakmai felelősségbiztosítási szerződés birtokában folytatható. Ilyen az egészségügyi tevékenység is.

Az egészségügyi törvény alapján, az egészségügyi szolgáltatás kizárólag a hatóság által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható. A működési engedélyt a hatóság csak akkor adhatja ki, ha a kérelmezőnek (legyen szó kórházról, vagy házi orvosról) az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére van felelősségbiztosítása. Azonban a biztosítási szerződést nem elegendő megkötni, hanem azt az egészségügyi szolgáltatónak fenn is kell tartania. Ugyanis, amennyiben a felelősségbiztosítási szerződés megszűnik, akkor a biztosítónak ezt a tényt haladéktalanul jeleznie kell a hatóság felé. Ha a szolgáltató nem rendezi a felelősségbiztosítását, akkor a hatóság végül jogosulttá válik visszavonni a működési engedélyt, mely miatt további tevékenységet a szolgáltató nem folytathat.

A szabályozás logikája abból ered, hogy az egészségügyi szolgáltatás területén rendkívüli nagy kockázata van a műhibának, ugyanis maga az orvosi felelősség határa is egyre szélesedik. Az orvosi műhiba tényének megállapítása következtében a károsult – az egészségügyi szolgáltatóval szemben – vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítési igényt is előterjeszthet, mely a hatályos bírósági gyakorlat alapján esetenként már – a korábbi évekhez képest – a többmilliós, vagy akár a tízmilliós nagyságrendet is elérheti, teret engedve a bírósági mérlegelésnek is. Az orvosi műhiba perek száma az utóbbi években rendkívül megnövekedtek, köszönhetően annak a jogi szabályozásnak is, mely már károsulti oldalról különösebb költségek megelőlegezése nélkül is lehetővé teszi a keresetek bírósági előterjesztését. Az egészségügyi szolgáltatók védelme mindezekért egyre aktuálisabbá válik, melynek csak az egyik eszköze a felelősségbiztosítás.