A Munka Törvénykönyve részletesen meghatározza, hogyan, milyen mértékben rendelkezhet a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkavállalót megillető szabadság felett. A jogalkotók a szabályok megalkotása során elsődlegesen a munkáltató gazdasági érdekét tartották szem előtt, amikor úgy döntöttek, hogy a szabadság jelentős részéről a munkáltató dönthet, ugyanakkor kimondták azt is, hogy a szabadság meghatározott mértékéről a munkavállaló jogosult rendelkezni.

A szabályozás értelmében a munkavállaló minden évben hét munkanap szabadságról jogosult dönteni. Abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődik, illetve szűnik meg, ennek mértéke időarányosan csökken. Fontos megkötés, hogy ez a rendelkezési jog a munkaviszony első három hónapjára nem vonatkozik, csak azt követően illeti meg a munkavállalót.

Ezt a hét munkanap szabadságot a munkáltatónak a munkavállaló kérésére, legfeljebb két részletben, a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadnia, ha a munkavállaló a szabadságra vonatkozó igényét a munkáltatónak legalább a szabadság kezdete előtt tizennégy nappal bejelenti, hiszen a munkáltatónak is fel kell készülnie arra, hogy a munkából szabadsága idejére kieső ember nélkül is gördülékenyen menjen a munka, folyjon a termelés.

A hét munkanap – valljuk be – nem sok, egy hosszabb nyaralásra talán éppen csak elég, ugyanakkor a jogszabály azt is előírja, hogy a munkáltatónak (eltérő megállapodás hiányában) lehetőség szerint úgy kell kiadnia a munkavállalót megillető szabadságot, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ebbe az időtartamba persze nem csak a szabadság, hanem a pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap is beleszámít. A szabadságot a munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatása után adhatja ki, melynek időpontját – csakúgy, ahogy a munkavállalónak – neki is tizenöt nappal annak kezdete előtt kell a munkavállalóval közölnie.

A munkáltatót a munkavállaló nyilatkozata nem köti ugyan, de azt köteles meghallgatni és egy idejében lefolytatott egyeztetés, az akut feladatok mielőbbi ellátása, a munkatársak munkájának segítése a főnököt is arra sarkallhatja, hogy tényleg pihentető legyen a munkavállaló nyaralása és újult erővel lásson hozzá ismét a feladatok elvégzéséhez.