Munkaviszony vagy nem?

Egy fiatal férfi ül az irodában a számítógépe előtt és dolgozik.
Számos oka lehet annak, ha a felek munkaszerződés helyett egyéb, munkavégzésre irányuló (például vállalkozási vagy megbízási) szerződést kívánnak kötni. Ilyen például a munkajog védelmi szabályainak kiiktatása vagy a közterhek megfizetésével kapcsolatos szempontok. Mire figyeljünk, ha ilyen megállapodás aláírását tervezzük, és melyek lehetnek az ezzel kapcsolatos kockázatok?

Mire figyeljünk?

A hazai jogban a tartalmi elbírálás elve uralkodik, tehát amennyiben egy munkaszerződés jellemzőit hordozó iratot megbízási szerződésnek keresztelünk, attól az tartalmilag még munkaszerződés lesz. Amennyiben tehát egy „megbízási szerződés” címet viselő irat tartalmazza az alábbiakat, legyünk óvatosak, mert ezek munkaviszonyra utaló jelek:

  • nem konkrét feladatra, hanem szélesebb tevékenységi körre jön létre a szerződés
  • a „megbízott” személyt rendszeres feladatellátás és rendelkezésre állási kötelezettség terheli
  • a „megbízott” munkaidejét a „megbízó” osztja be, az eszközöket, anyagokat ő biztosítja
  • a tevékenység végzésének helyét is a „megbízó” határozza meg
  • a felek díjazásként munkabért kötnek ki heti/havi esedékességgel

Mivel a megbízási jogviszonyokban a megbízott személy nagyfokú önállósággal láthatja el a feladatait (jellemzően maga dönt arról, hogy mikor és hol végzi feladatait, megbízási díjban – és nem munkabérben – részesül a feladat ellátását követően), a fentiek leplezett munkaviszonyra utaló jelek!

Mi a kockázat?

A leplezett munkaviszony fennállását akár az adóhatóság, akár a munkaügyi hatóság megállapíthatja. E körben nem pusztán az adókülönbözet követelhető, de adó- illetve mulasztási bírság, sőt, adott esetben munkaügyi bírság is kiszabható. A következmények mindkét félre nézve hátrányosak, s noha az ilyen elkerülő megoldások részben épp költséghatékonyságot céloznak, a bírság a bírságolás az előnyöket könnyen visszájára fordítja.

Kivétel erősíti a szabályt?

Kivételek természetesen lehetnek, hiszen egyes kreatív szakmákban (tervezőgrafika) értelemszerű, hogy valamelyik alkotót vagy előadót preferálja a megbízó egy másik helyett, így a személyesség elengedhetetlen. Ehhez hasonló például az előadó-művészeti tevékenység, ahol a személyesség mellett megjelennek a feladatok speciális jellegéből adódó kötöttségek, például a világhírű első hegedűsnek egy koncert előtt több alkalommal a helyszínül szolgáló teremben és előre meghatározott zenekari próbákon szükséges megjelennie gyakorlás céljából. Ilyen esetben nem magától értetődő a leplezett munkaviszony fennállása.

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 2 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!