Munkanélküli segély

A munkanélküli segély már új nevet kapott, immáron álláskeresési járadékként és nyugdíj előtt álláskeresési segélyként definiálták.

Alábbiakban az álláskeresési járadék folyósításának legfontosabb szabályait és leggyakrabban felmerülő kérdéseit tekintjük át.

Kinek jár álláskeresési járadék?

Annak, aki:
– álláskereső
– az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
– rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani

Kaphat-e álláskeresési járadékot, aki felmondott a munkahelyén?

Igen, de csak rendes felmondással megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével, amennyiben a munkavállaló az álláskeresővé válás előtt 90 nappal szüntette meg rendes felmondással a munkaviszonyát. Ugyanez vonatkozik arra az alkalmazottra is, akit a munkáltatója rendkívüli felmondással bocsátott el.

Mekkora az álláskeresési járadék összege?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért munkaerő-piaci járulék havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?

Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap.