Alábbiakban az álláskeresési járadék folyósításának legfontosabb szabályait és leggyakrabban felmerülő kérdéseit tekintjük át.

Kinek jár álláskeresési járadék?

Annak, aki:
– álláskereső
– az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
– rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani

Kaphat-e álláskeresési járadékot, aki felmondott a munkahelyén?

Igen, de csak rendes felmondással megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével, amennyiben a munkavállaló az álláskeresővé válás előtt 90 nappal szüntette meg rendes felmondással a munkaviszonyát. Ugyanez vonatkozik arra az alkalmazottra is, akit a munkáltatója rendkívüli felmondással bocsátott el.

Mekkora az álláskeresési járadék összege?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért munkaerő-piaci járulék havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?

Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap.