A törlesztő részletek késedelmes teljesítése, illetve nem teljesítése miatt gyakran kerül sor a hitelszerződések azonnali hatályú felmondására, a gépjármű átvételére és a gépjármű értékesítésére.

A neheze innen kezdődik. A hitelintézet a gépjármű értékesítését követően készít egy elszámolást, és megküldi a hitelt felvevőnek (adósnak). Az elszámolásban a jármű értéke irreálisan alacsonynak, a felszámított költségek pedig rendkívül magasnak tűnhetnek.

Annak meghatározása, hogy a hitelszerződés azonnali hatályú felmondása esetén a pénzintézetnek milyen eljárást kell folytatnia, illetve milyen módon, milyen vételáron kerülhet sor a jármű értékesítésére vagy megvételére, általában magában a szerződésben történik.

Legtöbb esetben a hitelintézet egy úgynevezett vételi jogot köt ki magának a szerződésben. Ennek lényege, hogy ha a tulajdonos (jelen esetben a hitelt felvevő) másnak (itt a hitelintézet) vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot meghatározott feltételek bekövetkezése esetén (itt jellemzően a törlesztő részletek elmaradása) egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni.

Ezt a hitelszerződés rendszerint tartalmazza. Első lépésként a szerződés vonatkozó rendelkezéseit célszerű megvizsgálni. Jogi lépések megtételére ugyanis elsősorban abban az esetben kerülhet sor, ha a hitelintézet nem a szerződés szerint járt el. A kérdés tehát, hogy ott az opciós vételár hogyan került meghatározásra (rendszerint valamely használt gépjármű értékelési katalógusban meghatározott árat, vagy annak meghatározott százalékát veszik alapul).

A hitelintézet gyakran gépjármű szakértőt is igénybe vesz. Javasoljuk ezért minden esetben a szakvélemény (vagy egyéb kalkuláció) kikérését, hiszen az választ adhat arra, hogy a jármű értékét milyen tényezők alapján állapították meg. Számos olyan körülmény van, ami a jármű értékét befolyásolhatja (például extrák, amiket nem vettek figyelembe az érték meghatározásakor).

Az elszámolás keretében a vételárból a hitelintézet levonja a gépjármű tulajdonjogának megszerzésével, értékesítésével kapcsolatos költségeit (például vagyonátruházási illeték, szállítási költség, javítási költség, tárolás díja), valamint a birtokbavétel költségeit. Az így adódó különbözetből a hitelintézet az esetlegesen még fennmaradt követelését – ez lehet a tőke, árfolyam-különbözet, kamatok – kielégíti, és a fennmaradó összeget megfizeti az adósnak.

Amennyiben különbözet adódik, az adósnak azt meg kell fizetnie. Célszerű azonban először a különbözet mértékét a fentiek leírtak szerint megvizsgálni.