A Büntető Törvénykönyvünk szabályai alapján garázdaság vétsége miatt büntetendő, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

A garázdaság a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, A köznyugalom megzavarása elsősorban a közvéleményben észlelhető nyugtalanságban, zavarban fejeződik ki. Az magától értetődő, hogy minden bűncselekmény közösségellenes magatartásban nyilvánul meg, azonban kihívóan közösségellenesnek az a magatartás minősül, mely a társadalmi együttélési szabályok nyílt, tudatos, egyértelmű semmibevételét jelenti.

A bűncselekmény megvalósulásának további feltétele, hogy a kifejtett magatartás a kihívóan közösségellenesen túl erőszakos is legyen, mely erőszak irányulhat személy, és dolog ellen is. A személy ellen irányuló erőszaknak nem kell feltétlenül sérülést okoznia, elegendő a másik személy testének érintése is. Tipikus elkövetési formák az arculütés, ütlegelés, rugdosás, így az elkövető a sértett fellökésével, vagy a kocsma berendezésének szétdobálásával is felrúghatja az elfogadott viselkedési szabályokat. Az erőszakos magatartás törvényi tényállási eleme megvalósul azzal is, ha olyan dolgokkal dobálja meg az elkövető a sértetteket, amelyek sérülés okozására nem alkalmasak, például tojással, romlott gyümölccsel, zöldséggel.

Mindezeken túlmenően a magatartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkoztatást vagy riadalmat keltsen. Megbotránkoztatás az, ha másnak az adott cselekvőséggel kapcsolatos negatív értékítéletét fejezi ki, és nemtetszést, felháborodást foglal magában. Riadalom pedig érzelmi megnyilvánulás, ami tartalmában ijedtséget, félelmet jelent. A riadalomnak, megbotránkozásnak nem kell feltétlenül bekövetkeznie, elegendő, ha a cselekmény arra alkalmas, hogy megbotránkozást, vagy riadalmat keltsen. Amennyiben tehát valaki közterületen bántalmaz valakit, és a cselekményt sokan látják, vagy fennáll a reális esélye annak, hogy azt sokan észleljék (például lakótelepen követi el, nyílt utcán), megvalósul a bűncselekmény. Nem minősül ugyanakkor garázdaságnak, ha valaki otthon, családi körben követ el bántalmazást, hiszen az a köznyugalmat nem zavarja meg. Amennyiben valaki a garázdaság mellett más bűncselekményt is elkövet, például súlyos testi sértést, vagy rongálást, kifosztást, abban az esetben a bíróság halmazati büntetést szabhat ki.

A bűncselekmény egyik súlyosabban minősülő esete, és bűntett miatt 3 évi szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben a garázdaságot csoportosan követik el, amely megvalósulhat azzal, ha a szórakozóhely előtt az utcán fiatalok egy csoportja (3 vagy több személy) keveredik verekedésbe, lökdösődésbe, amely az azt szemlélő emberekben riadalmat, vagy megbotránkozást kelt, vagy éppen úgy döntenek, hogy felugranak az utcán parkoló kocsik tetejére, vagy motorháztetejére. 

A garázdaságnak enyhébb, szabálysértési alakzata is van. A szabálysértés akkor valósul meg, ha az elkövető olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ha tehát a cselekmény erőszakos jellege hiányzik, az elkövető a garázdaság szabálysértési alakzatáért vonható felelősségre.

Mielőtt tehát a gyerek elindul a haverokkal bulizni, kihasználva a téli szünet szabadságát, mindenképpen érdemes felhívni a figyelmét arra, hogy mi az, ami még a szórakozás, mulatság kategóriába sorolható, és mely cselekmények azok, amelyek már kimerítik a szabálysértés, vagy akár a bűncselekmény kategóriáját, és a felelősségre vonásukat vonhatja maga után.