Módosuló munkajogi szabályozás

Egy piros bábú kimagaslik a sok fehér bábú közül.

Az Országgyűlés előtt a Munka törvénykönyvének (1992. évi XXII. tv.) módosítását célzó törvényjavaslat. 

Indokolása szerint a módosítás elsősorban jogharmonizációs célú, emellett a foglalkoztatás rugalmasságát elősegítő, valamint pontosító jellegű rendelkezések szerepelnek benne. Melyek a legfontosabb változások? Ennek jártunk utána.1. A próbaidő:
A próbaidő szabályait illetően annak leghosszabb időtartamát a jelenlegi háromról hat hónapra emeli fel a javaslat, amelyet garanciaként a csak kollektív szerződésben lehet meghatározni, és alkalmazása esetén a munkaszerződésben is rögzíteni kell. Az előterjesztők indokolása szerint vannak ugyanis olyan munkakörök, ahol csak hosszabb időszakot követően állapítható meg a munkavállaló alkalmassága.2. A heti teljes munkaidő megemelése: 
Hatályban maradna a gazdasági világválság hatására bevezetett szabály, miszerint a munkáltató gazdasági okból átmenetileg 36 órára csökkentheti a heti teljes munkaidőt (a 40 órás bérezés megtartása mellett), majd később ugyanannyi időtartamra (azonban maximum egy évre) 44 órára emelheti meg a heti munkaidőt (szintén 40 órás bérezés mellett). Így a munkáltató rugalmasan tudja a változó gazdasági környezethez igazítani a munkaidőt.A munkavállalók védelmét biztosító rendelkezés, hogy a heti negyven óránál hosszabb teljes munkaidővel alkalmazott munkavállalók esetén nincs helye a munkáltató működésével összefüggő okra alapított rendes felmondásnak. Esetleges alkalmazása jogellenesnek minősül. Ezen felül a mérték felemelésének időtartama is korlátozott, amelynek túllépése esetén a munkáltató az erre az időre járó munkabér háromszorosának megfelelő átalány-kártérítés fizetésére köteles.3. A gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára adható szabadság mértéke:
Jelenleg a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első éve jogosít fizetett szabadságra. A módosítás eredményeként az első hat hónap lesz ez az időtartam. Az indokolás szerint a szabály célja a munkáltatói terhek csökkentése.4. A szabadság pénzbeli megváltása új lehetőséggel bővül:
A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapjánpénzben is meg lehet váltani. A módosítással a munkába visszatérő munkavállalókat (jellemzően a kismamákat) kívánják pénzbeli juttatáshoz segíteni, amely a munkavállalók számára feltehetően előnyösebb lenne.5. A szabadság kettőnél több részletben történő kiadása:
A szabadságot kettőnél több részletben már nem csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.6. A munkáltató dönti el: a munkaidőn felül végzett munka esetén járó pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén jelenleg kizárólag a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján lehet ellenértékként pénzbeli pótlék helyett szabadidőt biztosítani. Az új szabályozás feljogosítja a munkáltatót, hogy a pótlék helyett megfelelő szabadidőt biztosítson.7. A vezető állású munkavállalókat érintő szabályok:
A hatályos szabályozás szerint munkaviszonyuk rendes felmondással történő megszüntetését a munkáltató nem köteles megindokolni. A törvényjavaslat szigorítana ezen szabályozáson, miszerint a vezető állású munkavállaló terhessége kezdetétől a szülési szabadság végéig a munkáltatót az általános szabályok szerint indokolási kötelezettség terheli.8. A módosítás a munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezetek által szervezett munkavégzés kapcsán is jelentős változásokat vetít elő.Amennyiben a javaslatot az Országgyűlés sürgősséggel tárgyalja, már július 1-től hatályba léphet a módosított jogszabály.