A helyzet igen érzékenyen érintheti a családi kasszát, különösen, ha valakinek nincsen erre az átmeneti időszakra elegendő tartaléka. Fontos, hogy időben felismerjük, ha a munkáltató nem tud már fizetni és ne halogassuk a lépések megtételét, döntések meghozatalát.
Az alapfelállás szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak a munkabért határidőben megfizetni. Más megállapodás hiányában a munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. Ennek a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig meg kell történnie, és erről bérjegyzéket adni. Utóbbinak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
A munkavállaló az utalás, fizetés elmaradását észlelve különböző módokon reagálhat.
A munkáltató felszólítása
Felszólíthatja a munkáltatót szóban vagy írásba a fizetésre határidőt megjelölve. Az írásbeli felszólítás mindenképpen célravezetőbb, hiszen ezt később adott esetben könnyebben lehet igazolni. A késedelemnek ára van: idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell a munkáltatónak fizetni.
Munkavállalói felmondás
Amennyiben pedig a felszólítás sem vezet eredményre, a megadott határidő is eltelik, az eredménytelen határidő utolsó napját követő 15 napon belül írásban, indoklással ellátva azonnali hatállyal fel lehet mondani, és az elmaradt munkabérek megfizetése mellett a (rendes) felmondás jogkövetkezményeinek alkalmazását kérni (megilleti a munkavállalót a felmondási időre járó távolléti díj és – ha egyébként jogosult lenne rá – a végkielégítés is).
Bírósági út
Csak a bírósági út lehetősége marad, ha a munkáltató a felmondás ellenére sem fizet. Érvényesíteni lehet az elmaradt járandóságot és a felmondás esetén a munkavállalót megillető távolléti díjat, valamint a végkielégítést is (és egyéb esetleges elmaradást is, például aszabadság megváltását).
Bekapcsolódás a felszámolási eljárásba, illetve annak megindítása
Gyakran előfordul az is, hogy a munkáltató nem azért nem fizet, mert nem akar, hanem mert nem tud. Esetenként már meg is indult ellene a fizetésképtelensége miatt a felszámolási eljárás, más esetekben a munkavállaló kezdeményezheti. Fontos, hogy a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban a munkavállalókat illetékfeljegyzési jog illeti meg, tehát az eljárás elején az illetéket nem kell megfizetni, arról az eljárás végén dönt a bíróság. Az úgynevezett közzétételi költségtérítés (jelenleg 25 000 Ft) megfizetése azonban már a kérelem benyújtásakor esedékes.
A felszámolási eljárás megindítása mégis azért különösen fontos, mert a Bérgarancia Alap csak akkor térít, ha felszámolás alatt áll a munkáltató. Hogy mit térít a Bérgarancia Alap? A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő minden munkabértartozást, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó végkielégítést is. Határa, persze ennek is van: jelenleg a tárgyévet megelőző második év hazai bruttó átlagkeresetének ötszöröse a kifizethető legmagasabb összeg.