Mit érdemes tudnunk az elévülésről?

Egy nő egy levelet és egy telefont tart a kezében és tárcsáz.
Az elévülés kifejezéssel számtalanszor találkozunk a mindennapjainkban. Egy év, két év, öt év és így tovább. Például egy több évvel korábbi időszakra vonatkozó telefonszámlával kapcsolatos felszólító levél kézhezvételekor mindenekelőtt arra vagyunk kíváncsiak, elévülhetett-e már az igény. Azt szinte mindannyian tudjuk, ha egy velünk szemben támasztott követelés elévült, az számunkra jót jelent. De pontosan mit is? Ezt a kérdést járjuk körül alábbi cikkünkben.

A hatályos Polgári Törvénykönyvünk szerint, az időmúlásnak az igények érvényesíthetősége szempontjából kétféle joghatása lehet. Jogvesztés vagy elévülés. Jogvesztésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt a jogszabály kifejezetten előírja. Ilyen esetekben ugyanis maga az alanyi jog szűnik meg. Ahol pedig nincs jogvesztő következmény, elévülésről beszélünk. Az elévülés tehát az olyan kötelmekből eredő követelés állami kényszerrel való érvényesíthetőségét szünteti meg, melyek nem tartoznak a jogvesztő kategóriába. Ez azt jelenti, hogy eltérő törvényi rendelkezés hiányában a követelést bírósági eljárásban már nem lehet érvényesíteni.

Van azonban egy rendkívül fontos kitétel. Miszerint, ha az elévülés ellenére mégis teljesítünk, úgy az elévülésre hivatkozva a kifizetett összeget visszakövetelni nem lehet. Lássunk egy konkrét példát. Kézhez veszünk egy olyan díjfizetési felszólítást, melyet szolgáltatónk postázott a részünkre.  A követelés évekkel korábban elévült, ennek ellenére mi befizetjük a számlán feltüntetett összeget, úgy később az elévülésre hivatkozva sajnos nem követelhetjük vissza alappal a befizetett szolgáltatási díjat. Hiszen a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségünket nem érinti az elévülés, csupán, ha nem teljesítünk, a jogosult kezébe a bíróság már nem tud kényszereszközöket adni.

További fontos szabály, hogy az elévülést a bíróság vagy a hatóság hivatalból nem veszi figyelembe. Azaz, arra a kötelezettnek külön hivatkoznia kell. Tehát, amennyiben egy elévült követelés miatt bíróság elé kell állnunk, úgy elévülési kifogást szükséges előterjesztenünk a mentesülés érdekében.

Az elévülési idő újabb kardinális pontja az elévülés szabályainak. A hatályos Polgári Törvénykönyvünk kimondja, a követelések főszabály szerint öt év alatt évülnek el, a tulajdoni igények viszont soha. Mint mindig, e kérdéskörben is akadnak kivételek, így például a parkolási díjigények, valamint a távközlési szolgáltatási szerződésből eredő követelések esetében egy év, a gázszolgáltatásból eredő követelések vonatkozásában két év az elévülési idő.