Mire érdemes figyelni az üdülőhasználati jogok kapcsán?

Egy karibi tengerpart, egy nádfedeles bárral.

Manapság igen divatos, hogy egy termékértékesítési előadáson való részvétel kapcsán a fogyasztó egy ajándék hétvégét kap valamely szállodába. 

Sokak e termékértékesítési előadás során kötnek üdülőhasználati jog alapítására vonatkozó szerződést, majd átgondolva a történteket, jutnak arra a következtetésre, hogy valójában annak fenntartására nincs is szükségük. Mit lehet ilyenkor tenni? 
 Az elmúlt években több visszásság is előfordult e jogok értékesítése során, mely azt eredményezte, hogy a jogalkotó új jogszabályban állapította meg azokat a követelményeket, melyeket az üdülőhasználati jog értékesítőinek kell betartaniuk. Ez a jogszabály a 141/2009. (VII. 21.) Kormányrendelet.A rendelet legfőbb erénye, hogy nemcsak az elállás jogát szabályozza pontosan, hanem az előlegfizetést, valamint a szerződés kötelező tartalmát is.Az a fogyasztó, aki ilyen szerződést írt alá, jó ha tudja, hogy lehetősége van arra, hogy írásban, indokolás nélkül is elállhat a szerződéstől. Erre nyitvaálló határidő általában a szerződés aláírását követő 14 naptári nap. Nagyon fontos, hogy egy elállásra vonatkozó formanyomtatványt a szerződés aláírásakor a fogyasztó részére át kell adni. Aki számára ezt később küldik meg (például 1 hónappal a szerződés aláírását követően, postai úton), főszabály szerint, az az elállási jogát e nyomtatvány kézhezvételétől számított 14 napon belül gyakorolhatja.A legjobb az, ha a fogyasztó ezt az elállási nyilatkozatot a postai úton, ajánlott, tértivevényes úton küldi meg a címzett számára, mivel így – egy esetleges jogvita során – ezzel fogja tudni igazolni, hogy élt e jogával és azt is, hogy ezt mikor tette meg.Haszos információ az is, hogy ameddig a fogyasztó az elállási jogával élhet (tehát főszabály szerint, ez alatt a bizonyos 14 naptári nap alatt), addig a vállalkozó nem követelhet és nem is fogadhat el előleget a fogyasztótól.Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy a szerződés aláírása alkalmával semmiféleképpen se adjunk át készpénzt a vállalkozó részére, hisz azt a jogszabály tiltja. Ez a tilalom azonban kiterjed arra az esetre is, amikor a vállalkozó esetleg nem a maga részére, hanem például a saját javára, de ügyvédi letétbehelyezéssel kéri e időtartamra az előleg megfizetését.Mivel bárkivel előfordulhat, hogy kapkodva aláír egy szerződést, ezért mindig jusson eszünkbe, hogy az elhamarkodottságnak nagy ára lehet. Ha pedig mégis meggondolnánk magunkat, akkor ne felejtsük el a fenti jogainkat.