Mit kell rendben tartanunk?

Azt mindenki tudja, hogy jó esetben a saját kis magánterülete a kerítéséig ér – már ha jól van kitűzve a kerítés -, a kerítésen túli világ pedig közterületnek tekintendő, ahol az állam az úr. Többségében. Az ingatlanunk előtti területet ugyanis nekünk kell rendben tartani.

Az ingatlanunk előtti terület magában foglalja az ingatlan előtt húzódó járdát, a járda és az úttest közötti füves területet, valamint az árkot is. Nyilvánvalóan, ha a járda és az úttest között nincs füves terület, abban az esetben a gondozási területünk csak a járdásra terjed ki.

Ha az ingatlan előtt nem található járda, akkor egy méter széles sávban szükséges rendben tartani az adott területet. A lakó köteles ezen felül az utat szegélyező nyílt árkot karbantartani.

Mit jelent jelent az, hogy tisztán kell tartanunk ezt a területet?

Ez alapvetően a területtől függ. Ha a járdáról beszélünk, akkor fontos, hogy a járdára kerülő szennyeződést, egyéb anyagokat onnan eltávolítsuk. Tehát nyáron szükség esetén söpörni kell, télen pedig havat lapátolni, nehogy valaki a mi házunk előtt törje ki a nyakát. Ha észleljük, hogy például egy fa ága került a házunk előtti útszakaszra, akkor azt is el kell távolítani.

Itt fontos megjegyeznünk, hogy belterületi járdákat nem szabad sózni, tekintettel arra, hogy a növényeknek nem tesz jót ha felsózzák őket – induljunk ki a Karthagoban történtekből*– így aki sózással próbálja síkosságmentesíteni a járdaszakaszát, az számolhat egy 50.000 Ft-ig terjedő bírsággal

A zöldsáv rendben tartása a legtöbb esetben kimerül abban, hogy a lakó meghatározott időközönként levágja a füvet rajta. Fontos, hogy attól még hogy a területet nekünk kell gondoznunk nem válik magánterületté, tehát nem lesz felette rendelkezési és használati jogunk. De mit is jelent ez? Például azt, hogy a zöldsávra önkényesen nem telepíthetünk például fákat. Ha közterületre szeretnénk fát telepíteni, akkor azt be kell jelentenünk az illetékes önkormányzatnak és a fatelepítésre engedélyt kell kérnünk vagy kérnünk kell az önkormányzatot, hogy maga telepítsen fát a kérdéses területre.

Az árkok karbantartása szintén egy nagyon kardinális kérdés. Az árkokat olyan állapotban kell tartania az érte felelős lakónak, hogy a víz zavartalan elfolyását biztosítani tudják. Ez magában foglalja az árok gaztalanítását, a hordalék kiásását, valamint az esetleges oda nem illő tárgyak eltávolítását.

Mi történik, ha nem teszünk eleget a kötelességünknek?

A rövid válasz erre az, hogy attól függ, mi lesz kötelességszegés eredménye.

Ha télen a csúszós járdánkon valaki dob egy szaltót és komolyabban megsérül, akkor kártérítési igénnyel fordulhat a házban tulajdonosával szemben, melyben sérelemdíja követelhet a testi épségéhez és egészséghez fűződő személyiségi jogának megsértése miatt, továbbá követelheti a balesetből származó anyagi kárát is. Itt gondolhatunk a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árára, de akár jövedelemkiesésre is. Ugyanez, ha valaki ősszel a csúszós falevelektől nem mentesíti a járdaszakaszt.

Ha engedély nélkül telepítünk növényeket vagy más tereptárgyakat a zöldsávra, ugyanúgy felelünk az abból eredő károkért. Tehát ha a nem megfelelően telepített fának letörik az ága és jól fejbekólint valakit, akkor fenti kártérítési tételeket követelhetik tőlünk.

Az árok nem takarítása esetén fennállhat annak a lehetősége, hogy az árok nem lesz képes az esőzéskor felgyülemlett víz elvezetésére, melynek okán a túlcsorduló áradat komolyan károkat okozhat a szomszédok ingatlanaiban és vagyontárgyaiban.

Na de mit csináljon aki társasházban lakik?

A legtöbb társasházi lakónak általában nincs a 8. emeleti paneljában fűnyíró és sövényvágó. Ha a társasházi lakók közül senki nem vállalja magára a nemes feladatot, hogy a társasházhoz tartozó közterületet rendben tartsa, akkor erre a társasháznak fel kell bérelnie egy külön céget, akik helyettük az útszakaszt rendben tartják.

Végszóként azért jegyezzük meg, hogy mielőtt nagy elánnal nekiállunk takarítani, érdemes elolvasni a helyi önkormányzati rendeletet a témában, mivel az alapjogszabály úgy szól, hogy ezt a lakónak akkor kell megtennie, ha más jogszabály nem rendelkezik másképp.

Sokszor az önkormányzatok a fent felsorolt feladatokból magukra vállalnak párat, hogy biztosítsák a rendet a területükön. Ebben az esetben a rendbentartás elmaradása esetén az önkormányzatot kell felhívni a munka elvégzésére.

* A harmadik pun háborúban a római csapatok háromévnyi harc után földig rombolták Karthágót, és a város helyét felsózták, hogy „örökre lakatlan pusztaság maradjon”.