A Munka Törvénykönyve alapján a munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Emellett a sérelem folytán elmaradt jövedelemként a munkavállaló által a munkaviszonyon kívül jogszerűen megszerzett jövedelmet is meg kell téríteni. Ez azt jelenti, hogy ha például egy munkavállalónak két munkahelye van, és az egyik munkahelyen történő munkavégzés során olyan baleset éri, amely miatt hetekre táppénzre kell mennie, az a munkáltató amelynél a baleset érte, köteles a másik munkahelyéről való hiányzás miatt kiesett bérkülönbözetét is kártérítésként megfizetni a munkavállaló részére. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.
A munkáltató köteles továbbá megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja. Például, az üzemi balesetben meghalt munkavállaló gyermekei sérelemdíj iránti igényt terjeszthetnek elő azon az alapon, hogy apa nélkül kell felnőniük. Erre tekintettel e kártérítést tipikusan járadék formájában, általános kártérítésként ítéli meg a bíróság.
Amennyiben a munkavállalónak több eltartott hozzátartozója volt, akkor a kártérítést, illetve járadékot jogosult személyenként külön-külön kell megvizsgálni és megállapítani. Járadék esetén a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért a munkáltató nem egy összegben, hanem meghatározott időszakonként fizet kártérítést. A kártérítés járadék formájában való megállapítása csak lehetőség. Általában a jövőben rendszeresen, biztosan felmerülő károk ellentételezése esetén kerül erre sor. Ilyen eset pl., ha az üzemi balesetben megrokkant munkavállaló bérjövedelmét hivatott pótolni a kártérítési járadék.
Nagyon fontos, hogy amennyiben a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti a munkavállaló és a munkáltató is. Abban az esetben, ha a munkáltató rendelkezett felelősségbiztosítással a munkahelyi balesetekre vonatkozóan, és a biztosító fizette meg a munkavállaló kárát, akkor a biztosító is kérheti a megítélt kártérítés felülvizsgálatát.
A törvény előírja továbbá, hogy a fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni. Az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani.
Járadék formában történő kártérítés megállapítása esetében általában hosszú időre előre határozza meg a bíróság a kártérítés mértékét. Az eltelt évek alatt azonban a gazdasági helyzet jelentősen megváltozhat, a bérek emelkedhetnek, ezért is indokolt a járadék mértékének felülvizsgálata. A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók vonatkozásában ténylegesen megvalósult átlagos, éves munkabérváltozás mértékét kell figyelembe vennie. Az azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos éves munkabérváltozást kell figyelembe venni. Ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó.