Egy ingatlan megvásárlása nagy körültekintést igénylő döntés mindannyiunk életében, így egy adott ügylet lebonyolítása előtt mindenképpen célszerű valamennyi költséget számításba venni.

A leginkább számottevő és valószínűleg mindannyiunk számára egyértelműnek tekinthető költség az ingatlan vételára, amelynek vonatkozásában érdemes megjegyeznünk, hogy az internetes és egyéb felületen megjelölt összegek úgynevezett irányárnak minősülnek, azaz egy esetleges szerződésben lehetőségünk van valamivel alacsonyabb összegben történő megállapodásra. Egyes speciális helyzetben lévő ingatlanok kivételével a jogszabály nem határoz meg minimális vételárat az egyes ingatlanok, illetve ingatlantípusok vonatkozásában, azonban előfordulhat, hogy az ingatlant értékesíteni kívánó eladót egyéb – leggyakrabban ingatlanirodákkal kötött, százalékos értékesítési részesedéssel indokolt – megállapodás köti egy bizonyos mértékű minimális ellenérték megtartására.

Az ingatlan adásvételi eljárások tekintetében a második legmagasabb kiadási tételt az ingatlan vételárának függvényében alakuló vagyonszerzési illeték jelenti. Hasonló típusú esetekben a vagyonszerzési illeték alapjának a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékét kell tekinteni. Fontos kiemelnünk azonban, hogy abban a speciális helyzetben, ha a magánszemély vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Az illetékről szóló törvény az ingatlanokkal kapcsolatos adásvételi eljárás nyomán keletkező illeték mértéke vonatkozásában rögzíti, hogy az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Figyelemmel arra, hogy a hatályos jogszabályok értelmében az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjog keletkezésének, módosulásának, vagy megszűnésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének közokirat, illetve ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye, így valamennyi eljárásban számolnunk kell az ügyvéd, illetve közjegyző részére fizetendő díjtétellel is, amely összeg meghatározására minden esetben megállapodás keretében kerül sor.

A fentieken túlmenően egy ingatlan adásvételi eljárás során valamennyi alkalommal felmerül az ingatlan-nyilvántartási eljárás ellenében fizetendő közigazgatási szolgáltatási díj megfizetése, amelynek keretében egy 6.600 forintos összeg – soron kívüli eljárás iránti kérelem esetén 10.000 forint – teljesítésére kell számítanunk.

Összegezve tehát egy adott ingatlan megvásárlása esetén a felelősségteljes döntés meghozatalához a fent részletezett valamennyi tényezőt érdemes figyelembe vennünk és a további nehézségek elkerülése érdekében azok ismeretében célszerű határoznunk.