Cikksorozatunkban bemutatjuk a gazdasági társaságokat, és azt is igyekszünk megvilágítani, hogy melyikre mi jellemző. Igyekszünk a lehető legkevésbé unalmas és száraz stílusban ismertetni a szabályozást, de a téma ismeretében az izgalmakért sajnos nem vállalhatunk felelősséget… Mai cikkünkben a részvénytársaságokról lesz szó.
De most akkor Rt.? Nyrt? Zrt? – türelem…
Általánosságban a gazdasági társaságokról
A gazdasági társaságokre vonatkozó szabályokat a Polgári törvénykönyv tartalmazza. A szabályozás olyan, mint a hagyma és az ogre, vagy a parfé: réteges. Először általánosságban határoz meg szabályokat a jogi személyekre, majd ezen belül a gazdasági társaságokra, és később külön-külön meghatározza az egyes társaságokra vonatkozó speciális rendelkezéseket.
A gazdasági társaságok olyan jogi személyek, amelyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alakulnak. Ezen társaságokat a tagok vagyoni hozzájárulásával hozzák létre, és a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.
Gazdasági társaságoknál formakényszer van, ami azt jelenti, hogy csak közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.
Részvénytársaságok
Zrt.? Nyrt? Rt.?
Akkor gyorsan tisztázzuk: a részvénytársaság lehet nyilvánosan vagy zártan működő. Ezért látjuk a rövidítést, hogy valami Zrt. vagy NYrt. Már a nyílt vagy zárt működésből is fontos következtetéseket lehet levonni a társaságról. Korábban nem volt ilyen különbség, ezért csak simán Rt. rövidítéssel láthattunk cégeket, de mára ez már megszűnt. Tehát önmagában olyan, rövidítés már nem létezik, hogy Rt.
Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak minősül. Logikusan, amelynek a részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, az zártkörűen működő részvénytársaságnak számít.
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik. A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Tehát a részvényes fizet, a részvény pedig ér amennyit ér. Ugyanis koránt sem biztos, hogy egy részvény annyit ér, mint amennyi a névértéke.
Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A Zrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál, míg az Nyrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. Tehát már a rövidítésből következtethetünk arra, hogy az Nyrt. nagyobb alaptőkével, feltehetően több részvényessel rendelkezik.
Részvénytársaságok – mi az a részvény?
A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A részvények kibocsájtásának és megsemmisítésének módját a Ptk. részletesen szabályozza. Több részvényfajtát ismerünk (pl. elsőbbségi, kamatozó, dolgozói részvény). Minden részvényfajtához kapcsolódnak tulajdonságok (pl. elsőbbségi részvény elsőbbséget jelenthet a szavazás során, vagy osztaléknál) de ebbe inkább ne menjünk bele részletesen, mert ettől az olvasónak lidérces álmai lehetnek.
De mire jó egy részvény? Sok mindenre, de a lényeg egy szó: osztalék!
A részvénytársaságnak a felosztható eredményéből minden részvényest, a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel.
A részvényesek felelőssége korlátozott. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes főszabály szerint nem köteles helytállni.
Döntéshozatal és vezetés:
A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés. A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni. A részvény a névértékével arányos mértékű szavazati jogot biztosít, tehát a részvényesnek annyi beleszólása van a döntéshozatalba, amekkora arányban részvényese e társaságnak. Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
A Zrt. közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt. Nyrt. közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
A többi társasági formához képest a részvénytársaságok vezetése speciális. Nem ügyvezetőjük van, hanem igazgatóság, igazgatótanács vagy pedig vezérigazgató. A részvénytársaság ügyvezetését főszabály szerint az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes személy tagból áll, ennél kevesebb tag nem lehet. Élén az elnök áll, de a döntéseket testületként hozza meg.
Nade minden második ember, aki valaha látott már részvénytársaságot, simán azt mondja magáról, hogy vezérigazgató. Akkor, hogy is van ez?
Zrt. esetében lehetséges, hogy az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja.
Nyrt. esetében is van egy speciális irányítási forma. Az Nyrt. dönthet úgy, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács működtet.
Reméljük, hogy a fenti információk hasznosak voltak azon olvasóink számára, akik érdeklődnek a gazdasági társaságok féktelen izgalmai iránt.