Bármilyen szerződés, vagy termékértékesítés során történő iratok aláírása előtt figyelmesen olvassuk el az elénk tett iratokat, és előre győződjünk meg arról, hogy valóban olyan tartalmú szerződést írunk alá, mint amilyet mi szeretnénk.

A fogyasztói csoportok lényege általánosságban abban van, hogy a csoportba szervezett fogyasztók, mint tagok az általuk választott és hónapokban megállapított részletfizetés időtartam – a futamidő – minden hónapjában az általuk megvásárolni kívánt termék éppen aktuális árának vagy értékének egy hónapra eső hányadát fizetik meg.

A csoporttagok által befizetett díj egy része a szervező cég, másik része pedig a fogyasztói csoport közös vagyona lesz. Az ily módon keletkezett pénzalapból történnek a vásárlások a jogosultságot szerzett tagok részére. A szerződés tárgyát képező, meghatározott értékű dologra vonatkozó vételi jogot a szerződésben foglalt feltételekkel lehet megszerezni. A csoportot szervező cég közvetítő szerepet tölt be, megszervezi a csoportot, beszedi a havi részleteket és közreműködik az arra jogosult tag által megszerezni kívánt termék megvásárlásában.

Lényeges eleme a rendszernek, hogy a termékhez jutás pontos időpontja előre nem meghatározható, miután azt sorsolással döntik el, így a szerencsének is szerepe van az ügyletben. Az a tag, aki előtörlesztést vállal, a többi tagot megelőzve juthat a kiválasztott termék tulajdonához. A problémát az jelenti, hogy a tag úgynevezett gyorshitel reményében válik taggá. Ennek oka lehet az, hogy valaki már bizonyos bankoknál nem hitelképes, vagy egyszerűen – kiszolgáltatott helyzeténél fogva –  gyorsan, nagyobb összeghez szeretne hozzájutni és a megoldást a fogyasztói csoportban látja. Sokan azonban nem tudják azt, hogy a kifizetés feltételtől, azaz a sikeres sorsolástól is függ, így nagyot csalódhatnak úgy, hogy ezért pénzt is fizettek.

A GVH éppen, bizonyos fogyasztói csoportok hirdetései miatt indított eljárást, azt vizsgálva, hogy az érintett, és a fogyasztói csoportot szervező cégek hirdetései nem nyújtottak-e valótlan tájékoztatást a fogyasztók számára?

A GVH egyértelműen megállapította, hogy az általa vizsgált cégek esetében a hirdetések nem adtak megfelelő tájékoztatást és eligazítást a fogyasztók – leendő tagok – számára arról, hogy mit is jelent ez a csoport, hogyan működik? A hatóság arra jutott, hogy a hiredtésekből konkrétan nem derül ki, hogy a szolgáltatás nyújtása a tagok befizetéséből történik, az sem tisztázott, hogy nagy jelentősége van a fentiekben már említett szerencseelemnek, egyben nem derül ki az sem, hogy a tagok nem pénzhez jutnak, hanem valójában vásárlói joghoz (és lehet, hogy csak a szerződés megkötését követő több év elteltével). Mindennek az eredménye az lett, hogy a Gazdasági Versenyhivatal megtiltotta a vizsgálatával érintett tájékoztatók megjelenését, egyben marasztalási bírság megfizetésére kötelezte az érintett cégeket.