Létezik jogszerű károkozás? Mi tartozhat ide?

Egy fekete és fehér csíkos focista nyújtott lábbal el gáncsol egy fehér mezes focistát.
Hatályos polgári törvénykönyvünk egyértelműen leszögezi, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Joggal tehetjük fel a kérdést, mi a helyzet akkor, ha realizálódik valamilyen kár, azonban a károkozó nem tanúsított jogellenes magatartást.

A törvény külön nevesíti azokat az esetköröket, amikor a jogellenesség hiánya teljes mértékben egyértelmű, elsőként megjelölve a károsultnak a károkozásba való beleegyezését. Ennek tipikus esete a sporttevékenység, hiszen a hivatásos sportoló tisztában van azzal, hogy az adott sportág szabályainak megtartása mellett is érhetik például személyi sérülésből eredő károk. Ugyanígy kizárja a jogellenességet az, ha a károkozó jogtalan támadás elhárítása során vagy szükséghelyzetben okozott kárt. Ilyenkor azonban mindig vizsgálandó, hogy az elhárítani kívánt veszély arányban áll-e a megtett intézkedések által eredményezett károkkal, mely kivétel nélkül egyedi mérlegelés tárgyát képezi.

A fentiek mellett közérdeklődésre számot tartó kérdés a jogszabály által megengedett magatartással okozott kár. Ennek tipikus esete, amikor valamely engedélyezett építkezés a szomszéd ingatlan intimitását veszélyezteti, az abból való kilátást korlátozza, ezáltal csökkenti annak forgalmi értékét. Egyes építési beruházások továbbá a lég- és zajszennyezettséget is növelhetik, melyek ugyancsak értékcsökkenéshez vezetnek.

A bírósági gyakorlat töretlennek mondható a tekintetben, hogy a hatósági engedély megléte és az abban foglaltak maradéktalan megtartása nem mentesíti azon károk megtérítése alól, melyeket az építkezéssel összefüggésben a szomszédos ingatlanokban okoz. Ilyen esetekben a sérelmet szenvedett tulajdonosnak természetesen módjában áll akár polgári peres úton is érvényesíteni igényeit. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy a kártérítés összege – a fenti zavaró körülmények és az értékcsökkenés mértékének alapulvételével – kizárólag arra kompetens igazságügyi szakértő által készített szakvélemény alapján határozható meg. Ennek mindenképpen ki kell terjednie az építkezés és az értékcsökkenés közti ok-okozati összefüggés pontos feltárására is.

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 1 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!