Nos, a polgári jog szabályai egyértelművé teszik, hogy bármiféle felvételt csakis az érintett hozzájárulásával lehet elkészíteni, hacsak persze a törvény eltérően nem rendelkezik. A titokban készülő hang- és vagy videófelvétel tehát ebben a tekintetben bizony sérti az érintett személyiségi jogait. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ilyen módon készült felvétel ne lenne bizonyítékként felhasználható például egy peres eljárásban. Felhasználható, és akár perdöntő erejűnek is bizonyulhat.

A bizalmi jellegű munkakörben dolgozó munkavállalóknak ugyanakkor fölöttébb meg kell fontolniuk, hogy kiről és milyen céllal kívánnak "terhelő" felvételt készíteni. Az ilyen magatartás azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésnek ágyazhat meg a Kúria nemrégiben publikált, sokak által vitatott döntése alapján. Ennek értelmében a bizalmi állású munkavállalónak nem megengedett felettese irodájában annak tudta nélkül hangfelvételt készítenie, sőt, már ennek a megkísérlése miatt is azonnal útilaput köthetnek a dolgozó talpára. Ebből az eseti döntésből még nem következik automatikusan, hogyha más eset tudódik ki, pl. ha az érintettel együtt dolgozó, felettesi pozícióban nem álló másik munkatársról készül felvétel, akkor is azonnali hatállyal ki lehet rúgni a felvétel készítőjét. Sajnos nem adható általános mérce, mert minden eset egyedi megítélést érdemel.

Döntő jelentősége lehet a felvétel készítés gyakoriságának, tényleges indokának, de annak is, hogy azt kik ismerték meg, és tetten érhető-e visszaélésszerű célzat. Mindenesetre az sem tisztázott a Kúria döntése után, hogy fordított esetben, tehát ha a bizalmi munkakörrel bíró alkalmazott észleli, hogy hang- és vagy videófelvétel készült róla, akkor ő is tehet-e a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntető jognyilatkozatot, vagy ez a lehetőség csak "egyirányú"? Tekintettel arra, hogy ugyanazon tényállásról három bírói tanács is különféleképpen vélekedett, a fenti kérdésre csak egy válasz adódik: majd kiderül…