Létezik külön vagyon egy házasságban? A vagyonközösség szabályai

Ifjú férj és feleség ölelkezik az esküvőn. Előtérben egy esküvői csokor.
Tekintettel arra, hogy a házasság nem csupán érzelmi, de gazdasági kötelék is, elengedhetetlen a jogalkotó részéről ezen a vagyoni viszonyok rendezése. A házastársak ilyen viszonyára nézve továbbra is a vagyonközösség a törvényi főszabály, azonban a társadalmi átalakulások egyéb formákat is életre hívtak.

A jogszabály a házasság létrejöttével együtt racionálisan vélelmezi az életközösség létrejöttét is, mely eltérő megállapodás hiányában egyben vagyonközösséget is keletkeztet a felek közt. Bármely vagyontárgy, melyet a házastársak akár együtt, akár külön szereztek a vagyonközösség fennállása alatt, a közös vagyon körébe tartozik. Ez a közös vagyon osztatlanul és egyenlő arányban illeti meg a feleket, viselni kötelesek továbbá annak terheit is.

Egyes vagyontárgyakat a szabályozás kivon a közös vagyon köréből, és különvagyonnak minősíti azokat. Értelemszerűen ilyennek tekintendő az a vagyon, mely már a házasságkötést megelőzően valamelyik házasfél tulajdonában állt. Emellett egyes tételeket azért nem indokolt a közös vagyon ernyője alá sorolni, mert azok kifejezetten az érintett házastárs személyéhez, teljesítményéhez kötődnek. Ilyenek a bármely fél által örökölt vagy részükre ajándékozott vagyontárgyak, a házastársat, mint szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jogok, a személyt ért sérelemért kapott juttatások, illetőleg a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű dolgok.

A jogszabály megadja a feleknek a lehetőséget, hogy vagyoni viszonyaikat a fentiektől eltérően szabályozzák. Ezt házassági vagyonjogi szerződésben lehetséges rendezni. A házastársak erre vonatkozó nyilatkozatukat kizárólag személyesen tehetik meg, a szerződést pedig közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba szükséges foglalni. A megállapodás nagy szabadságot biztosít a feleknek, ugyanis egyes vagyonrészekre eltérő vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, de törvény kifejezett tiltó rendelkezése hiányában a vagyonjogi rendszerek szabályaitól is eltérhetnek.

Az egyik választható forma a közszerzeményi rendszer. Ennek alkalmazása esetén a házastársak a házasság fennállása alatt önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnése után azonban bármelyik fél kérheti a közszerzeménynek minősülő vagyonszaporulat megosztását. A törvény közszerzeménynek azt a vagyoni értéket tekinti, ami az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonban a házastársra eső tartozások és különvagyon levonása után megmarad.

Amennyiben a felek egyáltalán nem, vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében nem kívánnak semmilyen közösséget létrehozni, akként is megállapodhatnak, hogy azt teljesen kizárják, és helyette a vagyonelkülönítés rendszerét alkalmazzák. Ilyen esetekben a házastársak a házasság fennállása alatt is önállóan kezelik és használják vagyonukat.

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 10 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!