Azt a kérdést, hogy ki felel az állatok károkozásáért, a Polgári Törvénykönyvünk szabályozza. Ennek megfelelően az állattartás körében okozott kár szabályai nem csak a kutyák által okozott kárra vonatkoznak, hanem más állatokra is. Mégpedig azzal, hogy külön speciális szabályokat kell alkalmazni a veszélyes állatokra és a vadászható állatokra.

Amennyiben nem utóbbi két kategóriába eső állat kárt okoz, úgy az a szabály, hogy aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel. Kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.

Milyen esetek tartozhatnak ide?

Az egyik leggyakoribb mindenképpen a kutyák által okozott kár, lehet ez kutyaharapás, de az udvarról az utcára, járművek közé futó eb is nagy galibát és hatalmas károkat okozhat.

A bírói gyakorlat egyértelműen ide sorolja a megbokrosodott lovak, így akár a lovaskocsi által okozott eseteket is. Nem csak hirtelen baleset, de az állat által okozott megbetegedés, fertőzés esetén is felmerül a kártérítés kérdése.

Az állat tartójának személye egyes esetekben egyértelmű. Legnagyobb valószínűséggel az állat, azaz jelen esetben a kutya tulajdonosa lesz az, akivel szemben a kárigény bejelenthető. Az állattartó fogalmát egyebekben az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény határozza meg. A jogszabály rendelkezése szerint az állat tartója az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. Ez a szabály azonban nem kötelező fogalom a kártérítés esetén. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy esetről-esetre kell vizsgálni azt, kinek a személyéhez kötődik adott pillanatban az állat felügyelete. Egy ingatlanról kiszaladó kutya esetén a tulajdonos szinte minden bizonnyal felel. Viszont ha sétáltatás közben harap meg valakit a kutya, úgy nagyobb eséllyel jön szóba a tényleges felügyeletet ellátó személy felelőssége.

A kutyaharapás következményei

A kutyaharapás hosszú gyógyulási folyamattal járhat, illetve sajnos nagyon gyakori, hogy életre szóló esztétikai károsodást okozó hegesedéssel gyógyul. Sajnos nem példa nélküli a halálos kutyatámadás sem. Ez azt jelenti, hogy a kezelés költségein, illetve a gyógyulás időtartama miatt jelentkező jövedelemveszteségen túl nagy valószínűséggel számolni kell sérelemdíjjal is, ami a sérülés súlyosságához és maradandóságához igazodó mértékű lesz.

Fontos ezért, hogy a kutya felügyeletét ellátó személy gondoskodjon arról, hogy az állat ne tudjon az ingatlanról kijutni, sétáltatás, utazás közben mindvégig felügyelje úgy, hogy az állat még a külső ingerek hatására se okozhasson sérülést.

Amennyiben megtörténik a baj, sok lakásbiztosítás tartalmaz olyan felelősségbiztosítási elemet, amely fedezetet nyújt a vétlen károsult részére fizetendő kártérítésre és sérelemdíjra.

Ez azonban semmilyen körülmények között nem szolgálhat megnyugtatásul! A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet ugyanis azt is rögzíti, hogy az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.

Amennyiben a kutya tartója ennek nem tesz eleget, úgy büntetőjogi felelősségre vonásra is sor kerülhet. Így aki az állattartás körében elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztja, és ezzel másnak testi sérülést okoz, a sérülés súlyosságától függően nagyon komoly büntetőjogi következményekkel is számolhat.