Az értékcsökkenés

Az értékcsökkenés követelésének jogalapi indoka elsősorban az, hogy a jármű, méghozzá egy új, akár jótállás alatt álló értéke mindenképp csökken a közlekedési baleset következtében. Mint ahogy azt a cikksorozatunkat olvasó megszokhatta, sajnos ez az igény sem automatikusan érvényesíthető és bizony megvannak a feltételei. Elsődlegesen azt kell látni, hogy annak megítélése, hogy az értékcsökkenés iránti igény az adott jármű vonatkozásában követelhető-e és ha igen, akkor milyen mértékben, szintén műszaki szakkérdés. Jellemzően az új, viszonylag keveset futott járművek esetében van lehetőség ennek az érvényesítésére és, csak és kizárólag abban az esetben, ha nem merült fel korábban valamilyen előzménykára. Az értékcsökkenés összegének megállapítására létezik egy szakértő „program”, mely figyelembe veszi a fenti feltételek fennállását, egyben azt is, hogy a javítás mekkora összeget vett igénybe. Ennek alapján számítható az ki, hogy a javítási költséghez mérten mekkora arányú érékcsökkenés következett be a járműben. Ha valamelyik károsult ezt a tételt érvényesíteni kívánja, mindenképp javasolt azt a károkozói felelősségbiztosítás terhére bejelentenie, mert az a biztosító automatikusan nem vizsgálja, nem téríti. Ha a biztosító megállapítását vitatja, akkor elkerülhetetlenné válik a számítás ellenőrzése és szakértő bevonása is a károsulti oldalon.

Bérgépkocsi igény

Mind a magánszemély, mind a vállalkozói károsultak részéről felmerülhet olyan élet, vagy gazdasági körülmény, mely a kiesett jármű vonatkozásában indokolttá teszi a bérgépkocsi használatot és ennek a költségének az elszámolását a felelősségbiztosítóval szemben. E tétel vonatkozásába a bizonyítás továbbra is a károsultat terheli. Ekként igazolnia szükséges, hogy a járműhasználat számára elengedhetetlen és szükségszerű. Magánszemély esetében ilyen indok lehet, ha a károsult maga, vagy hozzátartozója mozgássérült, vagy a munkába járást gépjármű használat hiányában nem tudja megoldani, esetleg a családban lévő gyermekek menedzselése így oldható meg. Vállalkozások esetében ilyen indok lehet továbbá, hogy a vállalkozásnak nincs olyan járműve, mellyel a munkavégzés pótolható lenne és ha nem bérelne helyettesítő járművet a szervizelés idejére, akkor komoly mértékű jövedelem-kiesése keletkezne. E ponton érdemes arra kitérni, hogy a bérgépkocsi költség és a jövedelem-kiesés emiatt történő párhuzamos érvényesítése logikailag kizárt. Tehát, általánoságban megállapítható, hogyha valaki járművet bérelt, akkor ugyanarra az időre nem keletkezhetett jövedelem kiesése a jármű hiányára tekintettel.

A bérgépkocsi költség jellemzően a javítás idejére jár. Ezt a kárszakértő, vagy a szerviz által meghatározott munkaórák figyelembevételével állapítja meg a biztosító. Ebből az is következik, hogy amennyiben az autó áll és annak javítása valamilyen okból nem kezdődik meg, arra az időre nem számolható el a költség. Persze, ha bizonyítható, hogy mindez a biztosító terhére felróható okra vezethető vissza, akkor ezzel lehetséges érvelni.

Totálkár esetében – ahol a jármű javítási költségét a biztosító nem téríti – tipikusan 30 napra téríti a bérgépkocsi költséget a biztosító. Ez szintén nem egy fix időtartam, ugyanis a megfelelő körülmények igazolásával ez akár hosszabb időre is kitolható.

Lehetséges, hogy cikksorozatunkban nem térünk ki minden körülményre, tételre, hiszen az élet, az egyedi igények eltérőek lehetnek, ugyanakkor ez a téma örökérvényű és órákat lehetne róla beszélni. Ettől függetlenül bízunk abban, hogy némi eligazítást adhattunk, hogy milyen igények és milyen feltételekkel érvényesíthetőek a közlekedési balesetekből eredően.