Dologi kárigények
A dologi kárigények sokfélék lehetnek. Itt elsősorban azok a kártérítési igényekről van szó, melyek kimutathatóan a közlekedési baleset egyenes követkeményeként a károsult vagyonában beállott károsodás kompenzációját jelenti. Tipikusan ilyen a sérült járműben bekövetkezett sérülések helyreállításának költsége, vagy egyéb a sérült jármű kiesést pótló bérképkocsi költsége, esetleg a sérült ingóságok, ruházat, jövedelem-kiesés is. Mint minden kártérítési igénynél, úgy ebben az esetben is a károsultat terheli annak a kötelezettsége, hogy az igényének a jogalapját és összegszerűségét bizonyítsa.
Az autóval összefüggő, lehetséges kárigények
A káreseményt és a kárbejelentést követően a károkozó kötelező felelősségbiztosítója – kárszakértő útján – szemlézi járművet. Erről egy kárfelvételi jegyzőkönyvet vesz fel, melyben rögzíti, hogy a balesettel összefüggésben mi sérült meg a járművön és annak a helyreállítása javítással, alkatrész cserével, tehát miként lehetséges. A károsultak számára itt tippként javasoljuk, hogy a felvett jegyzőkönyvet feltétlenül ellenőrizzék, abból a szempontból, hogy valamennyi, a balesettel összefüggő sérülést rögzítette -e a kárszakértő. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy pótszemélre kerül sor, mert csak a jármű megbontását követően derülnek ki újabb sérülések. Ekkor pótfelvételi jegyzőkönyv felvétele szükséges a biztosító által.
Sokszor van összegszerűségi jogvita a felek között. A kárrendezés elején így mindenképp javasolt, hogy a károsult kezdetben részletes javítási árajánlattal összegszerűsítse a kárát és ne csak a biztosító megállapítására alapozzon. A végső és teljes öszegszerűséget számlával fogja tudni a károsult igazolni. Lényeges, hogy amennyiben árajánlat szintén marad a követelés, akkor a károsult csak és kizárólag a nettó összeget követelheti, míg számla ellenében jár a bruttó összeg. Azok a vállalkozások, amelyek ÁFA visszaigénylésére jogosultak, a bruttó összeget nem fogják tudni jogszerűen követelni.
Előfordulhat olyan is, hogy a járművet egyszerűen nem éri meg javítani, mivel a javítása vagy gazdaságtalan vagy lehetetlen. Ezt hívja a biztosítási jog totálkárnak. E körben a biztosító egy EUROTAX-számítással határozza azt meg, hogy a jármű a baleset időpontjában mekkora értéket képviselt. Figyelem! Ez az összeg sosem egyenlő azzal az összeggel, melyért egy hasonló vagy ugyanolyan járművet tudna venni a piacon a károsult. Ezen összeg megtérítéséra nincs lehetőség.
Az EUROTAX-számítással meghatározott összegből vonja le a biztosító a roncsértéket és e két összeg különbözetét jogosult a károsult részére is megfizetni. Ha ezzel a károsult nem ért egyet, akkor lehetősége van egy kontroll EUROOTAX-számítás beszerzésére, mellyel ellenőrizheti azt, hogy a biztosító vajon megfelelően számolt-e?
Itt is látható, hogy az összegszerűség meghatározása mindenképp műszaki szakértői kérdés. Tehát, amennyiben egy totálkáros kárrendezést érintő jogvita kerül a bíróság elé, akkor igazságügyi szakértő bevonásával szükséges a vitát is elbírálni.
Lényeges és sokszor nem jut a károsultak eszébe az, hogy a forgalomból kivont és esetleg a helyettes vásárolt új jármű forgalomba helyezésének költsége is érvényesíthető a biztosítóval szemben. Így e tételek bejelentése és igazolása mindenképp szükséges a felelősségbiztosító irányába.
Cikkünk következő, 3. részében pedig a járulékos kárigényekről nyújtunk összefoglalót.