Kötelező védőoltás az alkotmányjog tükrében

A kötelező védőoltások beadásával szemben továbbra is széles körben merül fel a tiltakozás a szülők körében. A védőoltás ellenesek egyik tiltakozási alapja a témában készült – azonban megalapozottnak nem nevezhető – kutatási eredmények. A magyar hatóságok kellő szigorral lépnek fel a gyermeküket és a társadalom egészségét veszélyeztető egyénekkel szemben.

Az állam által meghatározott védőoltások kötelező beadásának elrendelése és az Alaptörvényben foglalt alapjogok összeegyeztethetőségével kapcsolatban az Alkotmánybíróság régóta mélyrehatóan foglalkozik. Legutóbbi döntésében megállapította, hogy nem vitatható, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják.

Az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a védőoltások egyszerre védik az egyént – jelen esetben a gyermekeket – a fertőzéstől, másfelől az egész társadalmat a járványok megjelenésétől.

Az Alkotmánybíróság fenti megállapítása adja meg a választ arra, hogy az alaptörvényben foglalt, a gyermeket megillető alapjogi védelem milyen alapon és milyen mértékben korlátozható az állam által legálisan.

Magyarország Alaptörvényének XVI. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.”

Ez az alapjog nem kizárólag a gyermeket nevelő szülőket, családokat kötelezi, hanem másodlagosan az állam is kötelezettje ennek a gyermekeket megillető alapjog biztosításának. Ez tehát azt jelenti, hogy az államnak szerepet kell vállalnia a gyermekeket megillető alapjog maradéktalan biztosításában, ha a szülő a gyermek és a közegészség érdekeit mellőző döntést hozna.

A gyermekeket megillető alapjog mellett meg kell említeni az Alaptörvényben foglalt, az egészséghez való alapjogot.

A két alapjogból levezethető, hogy a védőoltás aspektusából vizsgálva kölcsönhatással vannak egymásra: amennyiben a gyermekek nem kapják meg a kötelezően előírt védőoltásokat, súlyos következményekhez, végső soron járványokhoz vezethet. Ennek bekövetkezése esetén sérülne az emberek egészséghez való joga, valamint a gyermekeket megillető egészséges testi fejlődéséhez való joguk.

Az Alkotmánybíróság az alapjogok maradéktalan biztosítása érdekében arányos és szükséges korlátozásáról rendelkezett, az állam ideiglenesen kiemelheti a gyereket a családból, ha nem kapja meg a szükséges védőoltásokat. [Az Alkotmánybíróság 3080/2019. (IV.17.) AB Határozata]

Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak megfelelően szemléltetik a kérdés súlyosságát, és az állam általi megfelelő fellépésének szükségességét.

Összefoglalva megállapítható tehát, hogy a szülő nem dönthet arról egyoldalúan és önkényesen, hogy gyermekének nem adatja be az állam által előírt kötelező védőoltásokat. Ilyen esetben ugyanis gyámhatósági eljárására, valamint büntetőeljárásra kell számítania a szülőnek.

A témával kapcsolatban, valamint a védőoltások szükségességéről a szülők megfelelő felvilágosítást kérhetnek a gyermek háziorvosától és a védőnőjétől.