Az állam által meghatározott védőoltások kötelező beadásának elrendelése és az Alaptörvényben foglalt alapjogok összeegyeztethetőségével kapcsolatban az Alkotmánybíróság régóta mélyrehatóan foglalkozik. Legutóbbi döntésében megállapította, hogy nem vitatható, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják.

Az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a védőoltások egyszerre védik az egyént – jelen esetben a gyermekeket – a fertőzéstől, másfelől az egész társadalmat a járványok megjelenésétől.

Az Alkotmánybíróság fenti megállapítása adja meg a választ arra, hogy az alaptörvényben foglalt, a gyermeket megillető alapjogi védelem milyen alapon és milyen mértékben korlátozható az állam által legálisan.

Magyarország Alaptörvényének XVI. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.”

Ez az alapjog nem kizárólag a gyermeket nevelő szülőket, családokat kötelezi, hanem másodlagosan az állam is kötelezettje ennek a gyermekeket megillető alapjog biztosításának. Ez tehát azt jelenti, hogy az államnak szerepet kell vállalnia a gyermekeket megillető alapjog maradéktalan biztosításában, ha a szülő a gyermek és a közegészség érdekeit mellőző döntést hozna.

A gyermekeket megillető alapjog mellett meg kell említeni az Alaptörvényben foglalt, az egészséghez való alapjogot.

A két alapjogból levezethető, hogy a védőoltás aspektusából vizsgálva kölcsönhatással vannak egymásra: amennyiben a gyermekek nem kapják meg a kötelezően előírt védőoltásokat, súlyos következményekhez, végső soron járványokhoz vezethet. Ennek bekövetkezése esetén sérülne az emberek egészséghez való joga, valamint a gyermekeket megillető egészséges testi fejlődéséhez való joguk.

Az Alkotmánybíróság az alapjogok maradéktalan biztosítása érdekében arányos és szükséges korlátozásáról rendelkezett, az állam ideiglenesen kiemelheti a gyereket a családból, ha nem kapja meg a szükséges védőoltásokat. [Az Alkotmánybíróság 3080/2019. (IV.17.) AB Határozata]

Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak megfelelően szemléltetik a kérdés súlyosságát, és az állam általi megfelelő fellépésének szükségességét.

Összefoglalva megállapítható tehát, hogy a szülő nem dönthet arról egyoldalúan és önkényesen, hogy gyermekének nem adatja be az állam által előírt kötelező védőoltásokat. Ilyen esetben ugyanis gyámhatósági eljárására, valamint büntetőeljárásra kell számítania a szülőnek.

A témával kapcsolatban, valamint a védőoltások szükségességéről a szülők megfelelő felvilágosítást kérhetnek a gyermek háziorvosától és a védőnőjétől.