A megváltozott körülményekhez igazodik a jogi szabályozási környezet, mely jelen esetben szemléletformáló célzattal és egyben hatással is bír. Mit jelent ez?

Mire figyeljek munkavállalóként?

Munkavállalói oldalról azt jelenti, hogy szem előtt kell tartani, hogy a kötelezettségszegések, a teljesítmény, a munkaidő és gyakorlatilag minden sokkal egyszerűbben és bizonyíthatóan ellenőrizhető. Törekedni kell ezért arra, hogy ha a munkaszerződésben vagy egyéb utasításban leírtaktól közös akarattal eltérünk, az is rögzítve legyen, különösen, ha az eltérés gyakorlattá válik.

Minden munkáltatói ellenőrzés szabályos?

A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyon sok munkáltatói ellenőrzés szabálytalan, és a munkáltatók nem tudják, vagy egyszerűen nem veszik komolyan, mekkora kockázatnak teszik ezzel ki magukat.

Munkáltatóként szem előtt kell tartani, hogy az ellenőrzés szinte minden esetben adatkezeléssel fog járni, így az adatvédelmi és személyiségi jogi előírások betartása nélkül milliós bírság veszélye áll fenn, csak adatvédelmi okokból.

Mik az ellenőrzés alapvető követelményei?

Mindenek előtt az adatkezelésnek, így az ellenőrzésnek is rendelkeznie kell lennie egy előzetesen meghatározott céllal, nem ellenőrizhetünk tehát csak adathalmozás és „biztos, ami biztos” alapon. A meghatározott célból történő ellenőrzésnek ezen felül szükségesnek és arányosnak kell lennie. Nem figyeltethetjük tehát meg a munkavállalókat folyamatosan, mert van a munkavégzés ellenőrzésének kevésbé durva módja is.

Nagyon fontos, hogy munkáltatóként előre meg tudjuk határozni adatkezelésünk jogalapját. Jogalap pl. a hozzájárulás, a jogos érdek, vagy jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése is.

A munkáltató ellenőrzése során történő adatkezelés (pl. a munkavállaló helyadatai, képmása, levelezése, stb.) leggyakrabban a munkáltató jogos érdekére történő hivatkozással működhet, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek a munkavállaló érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé. Meg kell tehát ismerkednünk az ún. érdekmérlegelés fogalmával. Ez egy előzetes (!) eljárás, amely során a mi és a munkavállaló érdekeinek összevetését rögzítjük, és a végén levonjuk a következtetést, hogy az ellenőrzésre sor kerülhet-e, illetve milyen módon.

Mindezek hiányában a legjogosabbnak tűnő ellenőrzés is szabálytalan lehet. A munkáltatót ugyanis minden kétséget kizáróan megilleti az ellenőrzés joga, de ez nem egy abszolút hatalom, ahol a munkavállaló tárgyiasítható. Az előírások figyelmen kívül hagyásával milliós bírság jár akkor is, ha a munkavállaló kötelezettségszegését akarjuk rögzíteni az ellenőrzéssel, de akár folyamatos kamerás megfigyelés is jogszerű lehet, ha a bűncselekmény leleplezésének pár napos időtartamára vetjük be.

A legfőbb tanács

  A legfőbb tanács az, hogy mindkét fél teljesítse a saját kötelezettségeit megfelelően, tanúsítson együttműködést, tartsa tiszteletben a másik fél jogait és jogos érdekeit, illetve legyen jogszerű forgatókönyve arra az esetre, ha a másik fél mégsem így cselekszik.