A kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény – a jogszabályban meghatározott kivételek mellett – általános kötelezettségként rögzíti valamennyi magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója számára a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére való felelősségbiztosítás megkötését, illetve annak díjfizetéssel történő hatályban tartását.

A fentiek alapján joggal merülhet fel bennünk a kérdés: ki minősül a gépjármű üzembentartójának, azaz kit terhel a biztosítási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség? A hatályos jogszabályok értelmében a gépjármű üzembentartójának azt a személyt kell tekintetni, akit a mindenkori – napjainkban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál (KEKKH) vezetett – gépjármű nyilvántartásba üzembentartóként bejegyeztek (ami természetesen nem egyezik meg szükségszerűen a gépjármű tulajdonosának személyével).

Amennyiben egy, a jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű vonatkozásában – a gépjármű üzembentartójaként – nem teszünk eleget a biztosítási jogviszony folyamatos fenntartására irányuló kötelezettségünknek, abban az esetben elsődlegesen a gépjármű ideiglenes forgalomból történő kivonására kell számítanunk. A hatályos jogszabályi környezet értelmében a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kötvénynyilvántartó szerv negyedévente ellenőrzi az egyes gépjárművek tekintetében fennálló biztosítási jogviszonyok megtételét és amennyiben valamelyik gépjármű vonatkozásában a biztosítási kötelezettség megsértését észleli, abban az esetben a jogsértés tényéről tájékoztatja az üzembentartó lakhelye szerint illetékes járási hivatalt.

Egy hasonló típusú esetben fenti eseményeket követően a gépjármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról a járási hivataltól kapunk  értesítést, amelyben jogszabályban meghatározott – a jogerőre emelkedéstől  5 napos – határidővel hívnak fel minket a gépjármű forgalmi engedélyének, illetve rendszámtáblájának leadására.

Ha a fent megjelölt kötelezettségünknek határidőben nem teszünk eleget, abban az esetben a hatályos jogszabályok értelmében eljárási bírság kerül kiszabásra velünk szemben, amelynek értéke természetes személy esetén 5.000 forinttól 500.000 forintig, jogi személy esetén 5.000 forinttól 1.000.000 forintig is terjedhet, illetve a fizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén akár végrehajtási eljárás útján is érvényesíthető.

A fentieken túlmenően érdemes megjegyeznünk, hogy természetesen a tárgybeli gépjármű további használatának feltétele a biztosítási jogviszony helyreállítása, amely minden esetben a gépjármű tulajdonságaitól, illetve a biztosítási díjjal nem fedezett időtartam hosszától függő fedezetlenségi díj megfizetése ellenében lehetséges, illetve az ismételt forgalomba helyezés érdekében térítendő 10.900 forintos közigazgatási szolgáltatási díj megfizetése is szükséges.

Érdemes továbbá kiemelnünk, hogy amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően a tárgybeli gépjármű közlekedési balesetet okoz, abban az esetben – a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén – a károsult a teljes kárt jogosult velünk szemben érvényesíteni.

A fentieket összegezve tehát megállapíthatjuk, hogy bár a kötelező felelősségbiztosítás díjának emelkedése nehézségeket eredményezhet költségvetésünkben, azonban a biztosítási kötelezettség teljesítésének elmaradása sokkal magasabb kiadásokat vonhat maga után.