A szomszédos országokban élő magyarok eddig csak akkor juthattak állampolgársághoz, ha letelepedtek Magyarországon, vagyis egy adott időszakra állandó lakóhelyük volt ebben az országban.A módosítás szerint egyéni kérelem alapján gyorsított eljárással, magyarországi lakóhely nélkül lesz honosítható az a határon túli, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és igazolja magyar nyelvtudását.Az állampolgársági kérvényeket a magyarországi települések anyakönyvvezetőihez vagy a magyar konzuli tisztviselőkhöz lehet eljuttatni. Az illetékes miniszter a kérelem beérkezését követő három hónapon belül terjeszti elő azt a köztársasági elnöknek.Az állampolgársági kérvény is elutasítható, ha valaki a köz- vagy nemzetbiztonságot veszélyeztetné. Akinek pedig kérelme megfelel a fenti feltételeknek, az választhat, hogy állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz.A magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása nem jelenti az állampolgárság kollektív és automatikus megadását, így a választójoggal kapcsolatos igény elismerése is csak egyedi kérelem alapján lehetséges.A törvény augusztus 20-án lép hatályba, rendelkezéseit pedig csak a 2011. január 1-je után induló eljárásokban kell alkalmazni.A "kettős állampolgárságnak" napjainkban elsősorban szimbolikus jelentősége van. Érzelmi, lelki, kulturális, összetartozást, szolidaritást testesít meg. A határon túli magyarokat a magyar állampolgárság leginkább azzal segíti, hogy tartást és bátorítást ad nyelvük és kultúrájuk, identitásuk megőrzéséhez, a beolvasztás kivédéséhez.