Mi a köze e két területnek egymáshoz? Mégis hogyan kapcsolódnak össze, és mi adja a téma aktualitását? A válaszok egyértelműek, és megmutatják, hogy nem is olyan elvadult ötlet kapcsolatba hozni ezt a két területet.

Lapzártánk idején még nem érzékelhető a tavasz közelsége, de a kertészkedésben gyakorlottabbak már tudják, ideje felkészülni a tavaszi kerti munkálatokra. Ásás, metszés, ültetés: majdnem minden kertben, udvarban hasonló munkálatok várnak az a gazdára, legyen szó hobbikeretről, háztájiról vagy nagyobb mezőgazdasági művelésről. A modern technika már a szabadban is sokféle géppel könnyíti meg a dolgunkat (gondoljunk csak a fűnyíróra!) de ezek a hozzá nem értőkre nézve – és olykor a tapasztaltabbak számára is – komoly baleseti kockázatot jelentenek. A kockázatról pedig megfontolt embernek a biztosítás jut az eszébe: helyben vagyunk!

Lakáson innen és túl
Manapság a biztosító társaságok a piaci verseny eredményeként egyre jobb és változatosabb termékekkel próbálják az ügyfeleket magukhoz csalogatni. Ezért például ma már az általános lakásbiztosítások (amelyek értelemszerűen vagyonbiztosítások) nemcsak a klasszikus tűz-, törés-, lopáskárral kapcsolatos eseményeket tartalmazzák, hanem egyéb, például felelősségbiztosítási, balesetbiztosítási kockázatokat is magukba foglalnak. Az, hogy ezeket a kockázatokat az alapbiztosítás vagy a kiegészítő záradék tartalmazza, elsősorban természetesen az adott terméktől függ, ahogy az is, hogy a fenti kockázatok fejében mekkora díjat kell fizetni. A társaságok pontosan meghatározzák a szerződési feltételeikben, hogy mely biztosítási események bekövetkezésekor, milyen feltételek fennállása esetén, milyen típusú szolgáltatást nyújtanak. (Ez utóbbi lehet a biztosítási szerződésben meghatározott dologi szolgáltatás nyújtása vagy összeg kifizetése is.) A biztosítottak körét – a biztosítási szerződés rendelkezésein túl – az ajánlatban a szerződő jelöli meg, nevesíti. Ők tipikusan a családtagok, azaz az egy háztartásban lévő személyek, hozzátartozók, mert ezek a biztosítások általában a háztartásban élők balesete esetén nyújt szolgáltatást. Természetesen a biztosító számára nem közömbös, hogy a baleset hogyan következett be, azaz nem terjed ki a biztosítási fedezet automatikusan minden balesetre. A kizárások körét a biztosítók a szerződéseik körében külön, kiemelten meghatározzák. Általában ki vannak zárva a súlyos ittasság vagy bódult állapot eredményeként bekövetkezett balesetek és öngyilkosság.

Különdíjasok
De melyek azok a biztosítási termékek, amelyek már kifejezetten mezőgazdasági kistermeléshez kapcsolódnak? Ezek is általában az alap lakásbiztosításon felül, külön díj ellenében köthetőek meg, de elsősorban kistermelőknek éri meg. E biztosítás keretében biztosítható nemcsak a termény, hanem maga a jószág is, valamint a termeléshez szükséges gépi, illetve egyéb eszközök is. Természetesen ezeknek a számát, és körét a szerződéskötéskor célszerű külön megnevezni (például a gépet gyártási szám alapján), annak érdekében, hogy a biztosítási fedezet valóban kiterjedjen rájuk. A biztosító itt is meghatározza, hogy mely eseményekre vállalja a biztosítási fedezetét. A lopás, a villámcsapás vagy a tűz ismerős a klasszikus biztosítási események köréből, de a szerződés megkötésekor érdemes megnézni, hogy az olyan gyakori károkra, mint például a viharkár, nincs-e kizárva a szerződési helytállás? A biztosítási feltételeket ez esetben is érdemes pontosan elolvasni, hogy tisztában legyünk biztosításunk tartalmával. Ez különösen fontos a biztosítási események körét illetően, és abból a szempontból is, hogy mik a kötelezettségeink a kárbejelentés során, valamint a szolgáltatás nyújtása sem közömbös, vagyis hogy mikor és mennyit fizet a biztosító.