A gazdasági válság eredményeként a munkáltatók is szorosabbra húzzák a nadrágszíjat. A megszorító intézkedések keretében a munkavállalók munkakörülményei sem javulnak. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2009 első harmadára vonatkozó felmérése szerint az elvégzett ellenőrzések eredményeként több szabálytalanságot tapasztaltak a munkaügyi és munkavédelmi területen. Gyakori a munkavállalók feketén foglalkoztatása (a hatóság felé történő bejelentés elmaradása és a munkavállalók munkaszerződés nélkül történő alkalmazása), a nyilvántartási kötelezettségek, a munkaidő, pihenőidő, a rendkívüli munkavégzés szabályainak és a munkavédelmi előírások megszegése.
Olvasóink gyakori kérdése munkavállalóként, mit is tehetnek, hova fordulhatnak a területen tapasztalt szabálytalanságok esetén.

A legfontosabb a szabálytalanságok megelőzése, a munkavállalók és a munkáltatók közötti párbeszéd kialakítása és a kialakuló konfliktusok kezelése. Ennek érdekében Magyarországon a munkavédelemről szóló törvény 1994-ben történt hatálybalépése óta a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani.
Az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál nem kötelező ugyan munkavédelmi képviselő választást tartani, de a szakszervezetnek, üzemi tanácsnak, vagy a munkavállalók többségének ez esetben is joga van a választás tartásának kezdeményezésére, a munkáltató pedig ebben az esetben is köteles a választást lebonyolítani és a szükséges feltételeket biztosítani.
A munkavállalók érdekképviseleti jogának gyakorlását könnyíti meg a törvény, amikor előírja, hogy a megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell.

Az OMMF által végzett ellenőrzések tapasztalatait figyelembe véve indokolt lenne a munkavédelmi képviselet fejlesztése. Így a munkáltató és a munkavállalók közötti jobb együttműködést lehetne kialakítani, a munkavállalók fokozottabb bevonását a munkavédelmi előírások végrehajtásának ellenőrzésébe, a hiányosságok feltárásába, azok megszüntetésébe.

Leginkább a következő munkavédelmi hiányosságot tapasztalhatóak az ellenőrzések során:

• munkahelyek biztonsága nem az előírások szerinti (pl. az építőipar területén a magasban végzett munkavégzés, tetőszerkezeti munkák esetén nem alakítják ki a védelmet),
• számtalan súlyos kockázat figyelhető meg a munkahelyeken (pl. fenti esetben a munkavállalók nem viselnek sisakot, zuhanás gátlókat)
• a munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyása (pl. a villamos berendezések nem megfelelő használata),
• nem megfelelő a munkavállalók és a munkát irányítók munkavédelmi képzése, sőt a gazdasági válság eredményeként sajnos a munkavédelmet szolgáló emberi és anyagi erőforrások, így a megelőzés hatékonysága csökken,
• a munkáltatóknál is gyakran tapasztalják a munkavédelmi ismeretek hiányát,
• gyakori a figyelmetlen munkavégzés.

A munkahelyi munkavédelmi érdekérvényesítés három formáját határozza meg a munkavédelemről szóló törvény:

• a munkáltató általános jellegű tanácskozása a munkavállalókkal;
• a munkavédelmi képviselet, képviselői jogok gyakorlása egyéni vagy bizottsági formában;
• a paritásos munkavédelmi testület működése.

A munkavédelmi képviselő jogainak gyakorlása a fent említett problémák megoldását segítheti elő (pl. jogosult meggyőződni a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, vannak-e egyáltalán védőeszközök, az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról).

További segítséget jelenthet a megelőzésben a munkavédelmi szakemberek alkalmazása. Az OMMF tapasztalatai szerint a válság miatt sok vállalat elbocsátotta munkavédelmi szakembereit. Ez a későbbiek folyamán problémát jelenthet, mert a munkáltatók a munkavédelmi szakértelem nélkül maradnak. Így romolhat a munkaeszközök biztonsági állapota, kevesebbet- vagy egyáltalán nem költenek egyéni védőeszközökre, elmarad továbbá a munkavédelmi kontroll.

A megtörtént vagy fennálló szabálytalanságok esetén az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez lehet fordulni.
Az 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről megteremti a munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága a munkabiztonság és munkaegészségügy szervezeti integrációjának jogi kereteit. A témával kapcsolatos feladat- és hatáskörök az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség égisze alatt egyesülnek.
A felügyeletnél névtelenül is lehet panaszt tenni. A munkaügyi ellenőrzésekre és az eljárások lefolytatására legtöbbször hivatalból kerül sor, még akkor is, ha munkavállalói panasz vagy közérdekű bejelentés alapján indul meg. Panasznak minősül a munkavállaló azon bejelentése, ami saját munkaviszonyára vonatkozik, pl. nem kapta meg a neki járó éjszakai pótlékot. Ha a munkavállaló bejelentése arról szól, hogy a munkáltatója rendszeresen megsérti a jogszabályi előírásokat pl. folyamatosan kettős munkaidő nyilvántartást vezet, közérdekű bejelentés lesz. Kérelemként kezelik a bejelentést, ha a munkavállaló olyan szabálysértést jelöl meg, amely miatt eljárás a jogszabály szerint kizárólag kérelemre indulhat és egyben ő a jogsértés elszenvedője, pl. az egyenlő bánásmód elvének megsértése esetén.

Fontos tudni, hogy a névtelen bejelentés kivizsgálása nem kötelező az alábbi esetekben:

• a munkavégzési hely be nem azonosítható,
• a bejelentésben foglalt adatok alapján a munkáltató kilétének megállapítása előre láthatóan csekély valószínűségű,
• a munkáltatónál a bejelentést megelőző hat hónapon belül a bejelentésben foglaltakkal azonos tárgykörű ellenőrzés már történt,
• a bejelentés stílusából, tartalmából arra lehet következtetni, hogy hátterében valamely munkáltatóval szembeni személyes bosszú, indokolatlan zaklatási célzat áll,
• a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő, panaszos által tett ismételt bejelentés.
  A jogszabály szerint mellőzhető a vizsgálat akkor is, ha a munkavállaló a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után tesz bejelentést (elévülési határidő). A tudomásszerzéstől számított egy éven túl pedig a panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani (jogvesztő határidő).

A hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására, munkavédelmi bírságot szab ki, figyelemfelhívást alkalmaz. A hatóság célja az eljárás során elsősorban nem a bírságolás, hanem a törvényes foglalkoztatás minél teljesebb megvalósítása.