Kedvtelésből tartott állatok

A napokban vezető hír volt az interneten, hogy egy debreceni menhely úgy döntött, átmenetileg nem adja örökbe a menhelyen található kisállatokat. Döntésüket azzal indokolták, hogy úgy látják, a megnövekedett örökbefogadási kedv mögött az áll, hogy kutyát a kijárási korlátozások ellenére, este nyolc után is lehet sétáltatni, s többen csak ezt a lehetőséget akarják kihasználni. A menhely kifejtette, tart attól, hogy a kijárási korlátozások enyhítése után sokan „ráunnak” az örökbefogadott kutyákra, így azok ismét az utcán végzik majd.

Talán kevesen tudják, de jelenlegi jogszabályaink is igen pontos és részletes szabályokat határoznak meg arra vonatkozóan, hogy miként és hogyan tarthatunk otthonunkban kisállatot. Ezen szabályok leginkább a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletben találhatóak.

Kedvtelésből tartott állatnak minősül a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak. Továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat.

A fogalom elég tág, ám napjainkban biztosan ide sorolhatók a kutyák, macskák, nyulak, hörcsögök, vadászgörények, tengerimalacok, különböző teknősük és még a díszhalak is.

A kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos minimum feltételeket határozza meg.

Szabályai értelmében az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra (védőoltásokra) vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal. Egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell.

Az állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és kutyák esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető. Azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. A tartós és szükségtelen zavarást az illetékes jegyző, illetve bíróság tudja elbírálni.

A rendelet főbb szabályai között említhetjük még meg, hogy azok értelmében tilos gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban tartani, tilos továbbá kutyát tartósan kikötve tartani. Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok, illetve az ember biztonságát. A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni. Azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad. Belterület közterületén – kivéve a kutyafuttatókat – kutyát pedig csak pórázon lehet vezetni.

Bármilyen kisállatot magunkhoz venni hatalmas felelősség. Így alaposan gondoljuk át még a kiskedvenc megvásárlása, örökbefogadása előtt, hogy hosszútávon tudjuk-e vállalni a vele járó kötelezettségeket. Mint látható, a kormányrendelet csak alapvető szabályokat határoz meg, melyeknek betartása a minimumnak tekinthető. Ám egy kisállat hosszú és boldog életének biztosításához minden bizonnyal kevés csak az abban foglalt szabályok betartása.